Magyar Kurir, 1805. január-május (19. évfolyam, 3-41. szám)

1805-02-05 / 11. szám

Az oktalan állatok sém a’ tsillagzatokról ta­nító tudományt nem tanullyák, sém kalendáriumot nem tartanak, még is a’ leg híresebb Astronomust is felült múllyák az idő külömbkülömb változásai­nak előre való meg tudásában. Ezen állatásnak meg bizonyítására számos példákat lehetne a’Ter­­mészeti Hittoriából elő hozni. — A’ közönséges házi állatok, mint p. o. a* Kakasok, az időnek meg fordulását éjfél előtt való kukuk­kolások által jelentik ki. — A’ hatty­úk,reczek, galambok és mada­rak a’ vízbe való fördés által nyilatkoztattyák­ ki, hogy este követi a’ száraz időt. A’ medvéről azt tartyák a’ vadászok, hogy Gyertya Szentelő u. A. napján téli tanyájokból ki búván leg elsőb­ben is a’ napra tekintnek, mellynek sugarai hogy­ha tiszták és fényesek, nagy mozgással térnek bar­­langjokba vissza, azt jelentvén az által, hogy a’ télnek tartotsága miatt tovább kell nékik azokban lenni, mint fém kivánták volna. A’ vadászoknak ezen tapasztalásokból azt lehet ki húzni, hogy mivel ezen holnapnak 2-ikán, úgymint Gy. Sz. B. Asszony napján igen nagy hi­deg és szép napfény vőlt, sokkal tartósabb leszen­k a’ jelenvaló tél, mint fém reménytettük valt ele­inte. A’ múlt Januariusban ritka nap múlt el , mellyen az idő járása ne változott volna, aasen­des szeles, a’ száraz nedves, a’ hideg engedelmes, a’ tiszta homályos és ködős időre, melly számos nyavalyákat is szillt, kivált gyulladókat, a’ miné­­műek a’ hurut, a’ vastag huroknak és tsuklóknak hasogatása ’s fájdalma (az arthritis és rheumatis­mus), a’ szállásban való rekedtség, a’ tüdőnek , tüdőhártyának, májnak és beleknek gyuladások

Next