Magyar Kurir, 1809. január-május (23. évfolyam, 1-37. szám)

1809-05-05 / 36. szám

reményleni, sem kívánni nem lehet, töké­letessen által nézni tellyes tehetetlenség. Azt kívánni, hogy az ekkorig ki­adott fontos történetek , egy­­szersmind az ármádiáknak erőlköd­jei , az egyes Haza védelmezőknek vitéz tétjeik és sorsok szoros öszve­­kötésbert, és minden lehető tudás ízerént előadas­­­sának, természetes és igasságos dolog, és ennek a’ kívánságnak annak idejében, te­lyes mivoltában m­ég fog tétetödni . Azonközben egész birodalommal számot tart arra a’ Kormányszék , hogy az értelmes Publicum egy olly szempillantatban, mint a’ mi­lyen a­ jelenvaló, nem fog az egyes kifejezésekre és szó­­béli előadásokra ügyelni, hanem a valódi, tiszta , és egyenes értelemmel fogja azt venni és megtartani, a’ mit az a’ tárgy , mellyért Austria hadakozik , tulajdon valóságában, hiba nélkül való nagyságában és tiszta­­ságában jelent.“ „Az idu utolsó pontjában olly próbáit adták ennek a’ Monarchiának minden lakosi uralkodó Feje­delmekhez való ragaszkodásoknak. Hazájok java ’s ditsössége eránt való buzgóságoknak, a’ ditsiretes tzélhoz való nemes lelkű egeknek, minden alatsony mellesleg való fel­tételeknek le­mondásáról, tulajdon hasznok okos meg intéséről, és eleven szivre való ve­rléről, magokban való bizakodásokról, akaratbé­­li hathatósságokról, álhatosságokról­ és egzességek­ről, mellyek által már most is az egész vi­ág jó tet­tzését, jövendőben pedig egy olly helyet keresnek magoknak a­ krónikákban ,mellyben kevés népek lehet­nek velek egyi­­ részesek. A’ kin­k ma szerentséje lehet a’ közönséges lóra való nézve ,valami fontos dol­got kigondolni , csak azt mon­dja ki, a' mit ő előtte sok polgártársai már gondoltak ’s értettek, es a mit.

Next