Magyar Kurir, 1809. január-május (23. évfolyam, 1-37. szám)
1809-05-05 / 36. szám
hét a győzedelmet reményleni . A’ ki e’ mellett híven meg marad, nemtsak minden betses jószágát meg menti, hanem e’ mellett, ha leg alábbvaló vólna is a’ nép közt,’azon halhatatlan ditsösségben, melly jutalmára leszen Austriának, részesülni fog. A’ ki jövendőben az Isten, és a’ maga lelkiesmérete előtt arról tanúbizonyságot tehet, hogy ő ezen Hegy, és a’ dolgot elválasztó napokban, a’ Hazának és Emberiségnek boldogságát állandóul szemei előtt tartotta, és változhatatlanúl faivén viseli, olly örökséget hagy maga maradékinak, és maradéki maradékainak maga úrim, mellyhez a’ földnek semmi kintsei nem hasonlittathatnak.“ Abban a’ hirdetményben , melly az Eö Csász. ’s Apostoli Királyi Felsége parantsolatjára, a’ múlt Aprilis 30 ik napján közönségessé tétetödött,mellyet a’ M. Kurir 35 ik darabjának , 515-ik ’s több következő lapjain tisztelt Olvasóinkat mi is közlöttünk), és a’ melly által a’ Publicuranak megnyugtatására, az Országnak minden ellenséges próbatélektől leendő megaltalmaztatása végett minden részéről létetett intézeteknek, és a’ hadi piatznak különb különb pontyaina lévő hadi erőnek szorossan leendő előadásukra, annak olly biztatás adatott, hogy mind az, a’ mi az ország védelmezésére szolg-.A rendeléseknek tökeketesebbitésére és meg jobbítsam mg határoztatott, egy különös hirdetményben közönségessé fog tétetni. ,,Ezen igérettételhez képest minden további halasztás nélkül szükség kivilágosítani , hogy az ellenség veszedelmes feltételeinek hathatossan leendő eltávoztatásra, kiváltképpen attól függ, hogy a’ habozó erő mind közönségessen, mind különössel.