Magyar Kurir, 1811. január-június (25. évfolyam, 1-52. szám)
1811-03-26 / 25. szám
azoknak terméseiket el nem adhattyuk ? Mire valók a’ mi pompásan készült fabrikálok minden eszközeinkel együtt, ha azoknak tsinalmányaikat pénzé nem tehettyük? Ezekből következett a’ mi kereskedésünknek megtsökkenése , ebből következtek a’ sok bankeretok. — Azok a’ sok ezer emberek , a’ kik ekkorig fabrikáinkban foglalatoskodván magoknak kenyeret kerestek , kenterének lesznek élelmeket másképen, és másutt keresni, és vagy Amerikába ki vándorlani, vagy a’ földmiveléshez nyúlni, melly nem a’ leg jobb állapotban van hazánkban.“ A’ Londoni 2 ik Mártziusi tudósítások igy szólnak : Igen szomorú híreket vettünk a’ száraz Európából. — A’ Frantzia Császár parantsolatjára, nemtsak Frantzia Országban, hanem másutt is megégettetnek az Angliai fabrikátumok; sőt azt hirdetik, hogy minden, a’ ki Angliával kereskedésbeli levelezésben botsátkozni bátorkodik , minden vagyonát elveszti, és 10 esztendeig való fogságra szententziáztatik. Különös dolog hogy a’ midőn Napoleon Császár ezt miveli, ugyan akkor azt is meg engedi, hogy Frantzia bort, égett bort, gyümöltsöt, és életet lehessen Anglia Országba hozni. A’ Fels. Angliai Király naponként mind jobban jobban érzi magát , gyakorta sétálgat a’ Windsori kertben, de az Ország kormányának igazgatására még most nem alkalmatos, ’s talán , életének hátra lévő részét nyugodalomban kívánván el tölteni, ahol többe nem is fog nyúlni.