Magyar Kurir, 1814. január-június (28. évfolyam, 1-51. szám)
1814-04-08 / 28. szám
nes szívűségből származott magok kinyilatkoztatásokat elfogadta a’ Fr. Kormányszék, és békességre hajlandó indulatot is mutatott. Világosan kitetszett, hogy ő kéntelen volt ilyen indulatot mutatni, hogy annál fogva azokat az új áldozatokat, mellyeket népeitől szüntelen kívánt, megmenthesse, vagy megigazíthassa. Mindazáltal tsak hamar kitanulták a’ szövetséges kabinétumok a’ Frantzia Kormányszéknek titkos plánumait, és magok közt elvégzették, hogy a’ régen óhajtott békességet a’ Frantzia földön készíttsék meg. Számos hadi seregek mentek által a’ Rajna vizén, és mihelyt az első líneát által rontották, ming márt megjelent a’ Frantzia minister az első vígyázóknál. Annakutánra minden lépéseit tsak arra intézte a’ Fr. Kormányszék, hogy a’ köz értelmet eltsábíttsa, a’ nép szemét a’ maga valóságos feltett tzélja eránt megvakittsa, és a’minden ellenséges bérohanással elválhatatlanúl öszve kötött veszedelmet és nyomorúságot a’ szövetéges Fejedelmeknek rovássokra írja. Ezen időpontban a’ történeteknek folyása alatt minden hatalmas udvarok meg győzettek a’ szövetséges Hatalmasságoknak erejéről. Azok a’ princípiumok, a’ mellyek a’ szövetséges fejedelmeket öszveszövetkezeseknek első szempillantatjától fogva, a’ közjó eszközlésére vezérlették, egész mivoltokban kifejtődtek. Semmi sem tartóztatta őket attól meg, hogy a’ társaságbéli alkotmány helyre állítása eránt való feltételeket ki ne jelentsék, és azok a’ sok győzedelmek, mellyeket nyertenek , a’ békességnek eszközlésében semmi akadályt nem tehettek. Az az egyetlenegy Hatalmasság, melly az alkudozások serpenyőiben pótolásokat adhatott volna, tudniillik. Angiit, azokat az áldozatokat, mellyeket a’ közönséges békesség megnyerése végett tenni kívánt, határozhatta meg azokat vóltaképen; következésképen reménységek lehetett a’ szövetséges Fejedelmeknek ahoz, hogy a’ tapasztalásuknak tanúsága azt a’ hóndoltatótt a’kit a’ nagy nemzet szemre való hányásának tárgyává tett, meg fogja őtet szelídíteni. Ez a’ tapasztalás meggyőzhette volna őtet arról, hogy az igasság és mértékletesség a’ királyi székeknek fenntartására valóságos megkívántató eszközei legyenek. Azonközben hogy semmi akadály ne tétetődjön a’ békességes alkudozásokban azt is elvégzették a’ szövetséges Fejedelmek , hogy az alatt is folytattassanak a’ hadi munkásságok. Ennek a’ tselekedetnek szükséges voltát az elmúlt időbéli históriák , és az elmúlt történetekről való megemlékezés megbizonyították, az ő meghatalmazott követjeik minden haladék nélkül a’Fr. Kormányszék ministereivel együtt Chatillonban öszve gyűltek. Tsak hamar azután a’ győzedelmes hadi seregek az Ország fő városa szomszédtságáig nyomúltak. A' Fr. Kormányszék egyedül abban foglalatoskodott, hogy az ellenséges megtámadástól ezt a’ várost megmenthesse. Mellyre nézve parantsolatot vettek arra a’ meghatalmazott Fr. követek, hogy olly feltételekkel való fegyvernyúgvást szerezzenek , a’ miilyeneket a’ közönséges békességnek eszközlésére magok a’ szövetséges seregek szükségeseknek tartanak. Magát arra ajánlotta, hogy azoknak a’tartományoknak erősségeit mellyeket Frantzia Ország mindgyárt által fog engedni, a’ szereztetendő fegyverszűnésnek zálogáúl fogja adni. Húsz esztendei tapasztalásból meg lévén arról a’ szövettséges Fejedelmek taníttatva , hogy a’Frantzia Kabinettel való alkudozásokban a’ külső színt a’ valóságos feltételtől szorgalmatosan meg kell különböztetni, ezt a javallást ugyanis nem fogadták, mindazáltal arra kötelezték magokat, hogy a’ békesség előjáró tzikkelyeinek mingjárt alá írják neveiket. Ennek az aláírásnak Frantzia Országra nézve mind azok a’ hasznai lettek volna , a’ mellyek a* fegyverszíínésnek lenni szoktak, úgy mindazáltal.