Magyar Kurir, 1814. január-június (28. évfolyam, 1-51. szám)
1814-04-08 / 28. szám
153 hogy abból semmi kár nem káromlott vólna a’ szövetséges Hatalmasságokra. Azon időközben annak az armadának, melly Paris falai alatt a’ jelenvaló nyoma dék virágjából, és a’ tsata piatzokon elhullott, vagy az Liszbonai ’s Moszkvai úton maradt millióm próbált vitézeknek maradványiból formáltatott vala, egy kevés ideig tartó múlandó szerentséje lévén, mindyárt más formába öltözötta’ Chatilloni Sékességes alkudozás, a’ meghatalmazott Fr. követ semmi instructiot nem kapott, és a’ szövetséges Udvaroknak feltételeire semmi választ nem adhatott. Mivel a’Frantzia Kormányszéknek feltételét a’ szövetséges Fejedelmek ebből mingyárt által látták , mingyárt olly végső lépéstételre határozták meg magokat, melly helyheztetésekhez, erejekhez , és feltételeknek igasságos voltához illendő volt. Megparantsoltak meghatalmazott köveseknek , hogy készíttsenek és adjanak által egy előre járó traktát, melly mind azokat a’ feltételeket magában foglallya, mellyek nélkül a’ politikai egyarányúságot helyre állítani, és a’ mellyeket a’ Frantzia Kormányszék maga is , néhány napokkal annakelőtte , kétség kívül olly szempillantatban, mellyben az ő megmaradása veszedelemben forgott, javallott és kívánt vala. Azok a’ princípiumok , avagy fenék törvények , a’ mellyeken Európa politikai alkotmányának építtetni kell, ebben a’ projectumban világosan meghatároztattak. Ezen fenek regulák szerént Frantzia Országot azokra a’ határokra kell vissza vinni, a’ mellyek közt sok századokig ditsősségesen és szerentsésen élt a’Fr.Királyok alatt, és a’ nemzeti föggetlenség hasznaival, ’s Európának több részeivel tsendes békességben élhessen. Egyedül a’ Frantzia Kormányszéktől függ az, hogy egyetlenegy szózatja által a’ nemzet nyomorúságának véget vessen, hogy kolóniáit, kereskedését, és indústriájának hasznával való élését vissza nyerje. Hogyha ennél is többet kívánna, arra is ajánlották magokat a’ szövetséges Fejedél' mek , hogy még azok iránt is, mellyek a’ Frantzia revolutio miatt támadott háború előtt, Frantzia Ország határain kivűl voltak, békességes lélekkel, és a’költsönös megegyezésnek regulái szerént* készek alkudozni. Tizennégy napok múltak el,és még sem vehettek a’ Frantzia Kormányszéktől semmi választ a’ szövetséges seregeknek meg, hatalmazott követjeik, ahoz képest végképen való választ kívántak, és a’ békességes feltételeknek elfogadására vagy el nem fogadására meghatározott időt tettek, és arra is, hogy a’ Fr. meghatalmazott követek más projectumot tegyenek fel, és adjanak által; de ollyat , melly a’ szövetséges Fejedelmek által tétetett feltételekkel semmiben sem ellenkezzen; ennek megkészítésére és által adására, köz megegyezésből Bőjtmás havának l-ik napját határozták meg. Ennek a’ terminusnak, vagy meghatározott időnek eltelése után, olly feltételekkel állott elő a’ Sz. meghatalmazott követ, mellyekek megmagyarázása nem csak nem vezetett volna a’ feltettczélhoz, sőt inkább sikeretlen alkudozásokat okozott volna. Ennek a’ meghatalmazott követnek kívánságára egynéhány napi terminus engedőtlön, mellynek eltelése után végre Mártzius 15-ik napján, egymás prosectumot, avagy feltételt adott által a’ szövetséges Fejedelmek meg hatalmazott Ministernek a’ Fi. Minister, mellyből világosan kitettzett, hogy a’ Fr. Kormányszék indúlatját az azon Országon esett sok szerentsétlenségek sem változtathatták meg. Előbbi feltételeivel ellenkezőleg, azt kívánta ezen új projectumában , hogy azok a’népek, a’ mellyeknek indúlatjok, és gondolkozásoknak módja a’ Frantziáknak indúlatjokkal egyátallyába ellenkezik, hogy azok a’ népek, mellyeknek uralkodások módja’ sok századokig sem olvasztódhatna öszve a* Frantzia nemzetével, továbra is Frat--