Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)

1814-11-22 / 42. szám

fognának megszűnni , melly már akkor majd 26 esztendőket tartott vala, ’s mint a­ környűlállások mutatták, még megannyit tarthatott volna — ’s minekutánna mi , mindenkor és minden illendő utakon mó­dokon kinyilatkoztattuk azt, hogy ellensé­geinkhez igaz szívüséggel meg akarunk, az egyenességnek princípiumaival meg­­egygyezőleg, engesztelődül: lehetetlen , hogy azt az eltökeltettséget, mellyel mi, kedves hazánkat védelmezni’s ellenségünk’ próbatételeinek egész erőnk által ugyan , de a’ mellett a’ tisztességes feltételek alatt való megbekellésre és barátságra éppen olly nagy hajlandósággal , ellentallani ké­szek­ vagyunk, a’ részrehajlás nélkül való világ helybe ne hagyja , ’s bennünket az a’ bizonyos reménség ne tápláljon, hogy eltökéltettségünket a’ mindenható és jótté­­vő gondviselés, fogja fel segélleni. —„ Madison James. Buda. Felséges Urunk a’ Palatínus 6 Császá­ri Fő Bertzegsége által írásban méltózta­­tott Buda és Pest városaik tanátsának meg jelentetni azzal való nagy megelége­dését, hogy a’ Felséges Monarkháknak ott való megjelene­sseket , olly fényes és fel­e­séges buzgolkodás által nevezetesítették, hogy azzal a’ hazának is betsületére szol­gáltak, ’s eze­n Monarkháknak kedvit is igen megnyerték. Nagy tárgya volt a’ Felségek figyelme­­tességének a’ Magyar Nemzeti Muzeum 19, mellynek fő részeit, ’s azoknak szép elren­­deltetését, a’ tárgyak’ bőségét, ritkaságát és általjában az egész gondviselést olly tet­széssel nézegették a’ Felségek, hogy a’ Palatinus­i Császári Fő H.ge Ő Felségé­nek meghagyásából Tek. és Nagy Tudo­mányi Miller Ferdinand Director Drat Nov. 6 ik napján azért különös meg dítsé­­rő Decretomnaal tisztelte­ a meg. — A’ Muze­um Jegyző Könyvébe az Orosz Császár Ő Felsége Orosz betűkkel s a’ Prussus Király Német betűkkel suellóz­­tattak beírni neveiket. — ******* ++*++*** J­e­l­e­n­t­é­s. A* V­i­l­á­g történetei, a* Teremtés­­től fogva a’ legújabb időkig, és a’ 1. Ezen új Munkának a’ második Darab­ja is végképpen elhagyta a’ sajtót, a’ mil­­lyen néma nélkül mind eddig szűkölködött nyelvünk. Valamint az Eredeti munka köz megelégedéssel, ’s ditsérettel fogadta­tott a’ tudós Német Világtól, úgy reméllyí lehet, hogy ezen Magyar kiadás is mind a’ fordítás csinos, és helyes voltára, mind azon hasznos czélra nézve, mellytől ösztö­­nöztetett a’ Fordító Ur e’ Munka’ készíté­sére, köz, ’s ditséretet érdemlő elfogadást fog nyerni. ---- Az érdemes Fordító Ur, ki néhány esztendeit Pesten a’ Felséges Curi­­ánál köz Ügyészi Hivatalban töltötte el, mostan pedig Tekintetes Szathmár Várme­gyének Táblabirája, ’s egygyik Aljegyzője, még igen ifjú esztendeiben kezdte el ma­gát a’ Magyar Literaturában érdemesíteni, u. m. a’ ki a’ Német nyelv tanulásakor az ismeretes Fedor és Mária nevű, ’s 1807- ben Pozsonban kijött helyes fordításával , legközelebb pedig a’ múlt 1813-ban Pesten közre eresztett Erkölcs-nemesitő történetei­­vel tette magát nevezetessé. A’ ditséretet érdemlő jó példája bár más Hazánkben is. Ifjakat a’ felserkentene arra, hogy a’ közjóban való fáradozás, ’s hivatal mel­lett a’ Szép Tudományoknak is szentelné­nek idésekből! ! — 2 Darab, igen szép metszésekkel, az ára új Esztendeig 5 *ar­­am­akutánra 6 forint. Találtatik Pesten Trattner Ján. Tamásnál.

Next