Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-05-05 / 36. szám
Bonaparténak, mivelhogy az az ember, kinek valaha az a’ szerentséje volt, hogy azoknak Előülője legyen, a’ kik egész Frantzia országnak képét viselik , meg tsak arra a’ ditsősségre vágyódhat, hogy a’ Király a’ haza’ és a’ szabadság’ ellenségeinek áldozásává legyen, ha néki, melly itt most bizonnyal meg nem fog történni, telyességgel lehetetlen leszen Királyát és hazáját mind végig oltalmazni. Kelt Bourdeauxban Mártz. 28-dikán. —“ ‘ „L an é April. 13-dikán még egészszen szabad volt az Anglus és Frantzia partok között való jár átkelés. A’ Frantzia politziai Ministertől parantsolat ment , hogy a' kereskedőket, Anglust és mindent, szabadon engedjék jőni a* Caeni vásárra. — Az Anglus és Frantzia szélső vigyázok, a’ Belga határokon (Lilién túl) minden nap’ öszsze jőnek , inni , és hogy a’ törvént , a’ melly szerént a’ kiszabott lineát ált lépni nem szabad, tehát az asztalokat a’ lineára teszik, ’s az Anglusok a’Belga , a’ Frantziák pedig Frantzia határokon ülnek. Ánglus nyelven a’ Frantziák nem tudnak beszélleni , ’s az Anglusok sem ezeknek nyelveken , melyre nézve a’ Spanyol nyelvet vették fel közös nyelvnek, a’ mellyet mind azok mind ezek megtanúltak Spanyol országban. A’ Monitor szerént Apr. 17-dikén énekes játékon lévén Napoléon, bélepesekor ennek énekléséhez kezdett az éneklő kar : Vivat in aeternum! Német Ország. Regensburgbol April. 26-dikán írták, hogy a’ Hertzeg Schwartzenberg fő hadi szállásához tartozó személlyek oda nagy részint megérkeztek vala s magát is várták. (■Bétsból April. Jódikan indúlt útnak Cseh ország fele.) — Mindennap írták ugyantsak Regensburgboz, hogy a’ Cs. Karmádának most ez majd más tsapatjai ott folytatták útjokat által a’ Renus felé. A Frussus politziai elöljárók egy Frantzia katonát, a’ ki Napóleonnal egygyűtt jött Libáról Frantzia országba , ’s az oita Német országra vetődött, elfogván, ez azt a’nyilatkoztatást tette nekiek, hogy Elbáról való elindulása előtt Napolon a katonákat megmustrálván, azt mondotta nékiek, hogy őket Frantzia országba ’s onnét Német országra viszi; Parisban a’ nép és a’ hadi fogságból viszsza érkezett minden régi seregek hozzájok tsatólván magokat, ha Német országon jól verekednek, minden szabadság megengedtetik nékiek , ’s minnyájoknak egy egy nemes jószág adattatik“ — a’ melly, ha igy van, nemegygyezik meg a’ Napolyok mostani mérsékleti hangú proklamátzióval. Basel környékeiről ezeket írták a’ Német iíjságok April. 21-dikén: — „Szomszédságainkban a’ Rémus jobb pártján a’ Lerrachi,'s Kanderi vidékekre sok katonaság érkezett Német országról, a’ melly 25,000 emberre számláltatik. Freiburgban 180,000 lóportzió kivántatott, és nagy számú szekerek mennek Sockaeh felé eleség után. A’ Hunningeni Frantziák megszűnés nélkül dolgoznak azon sántzokon , a’ mellyek Basel és a' Rénus hídja felé szolgálnak. A’ Baseli kapunál 20-dikban egy szekeret letartóztattak, a’ melly 42 puskát akart Frantzia országba titkon által vinni. Május*0-ik napján adtak 100 Forint Huszas pénzért 391 1/3 forintot Váltótzidulában. Egy Császár aranyért 18 forintot 13ért.