Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)

1815-05-05 / 36. szám

Bonaparténak, mivelhogy az az ember, ki­nek valaha az a’ szerentséje volt, hogy azok­nak Előülője legyen, a’ kik egé­sz Frantzia országnak képét viselik , meg tsak arra a’ ditsősségre vágyódhat, hogy a’ Király­ a’ haza’ és­ a’ szabadság’ ellenségeinek áldo­zásává legyen, ha néki, melly itt most bi­zonnyal meg nem fog történni, telyesség­­gel lehetetlen leszen Királyát és hazáját mind végig oltalmazni. Kelt Bourdeaux­­ban Mártz. 28-dikán. —“ ‘ „L a­­­n é April. 1­3-dikán még egészszen szabad volt az Anglus és Frantzia partok között való jár átkelés. A’ Frantzia politziai Mi­­nistertől parantsolat ment , hogy a' keres­kedőket, Anglust és mindent, szabadon engedjék jőni a* Caeni vásárra. — Az An­glus és Frantzia szélső vigyázok, a’ Bel­ga határokon (Lilién túl) minden nap’ öszsze jőnek , inni , és hogy a’ tör­­vént , a’ melly szerént a’ kiszabott line­­át ált lépni nem szabad, tehát az asztalo­kat a’ lineára teszik, ’s az Anglusok a’Bel­ga , a’ Frantziák pedig Frantzia határokon ülnek. Ánglus nyelven a’ Frantziák nem tudnak beszélleni , ’s az Anglusok sem ezeknek nyelveken , melyre nézve a’ Spa­nyol nyelvet vették­ fel közös nyelvnek, a’ mellyet mind azok mind ezek megtanúl­­tak Spanyol országban. A’ Monitor szerént Apr. 17-dikén énekes játékon lévén Napoléon, bélepese­­kor ennek énekléséhez kezdett az éneklő kar : V­ivat in a­eternum! Német Ország. Regensburgbol April. 26-dikán írták, hogy a’ Hertzeg Schwartzenberg fő hadi szállásához tartozó személlyek oda nagy részint megérkeztek vala s magát is várták. (■Bétsból April. Jó­dikan indúlt útnak Cseh ország fele.) — Mindennap írták ugyantsa­k Regensburgboz, hogy a’ Cs. K­­armádának most ez majd más tsapatjai ott folytatták útjokat által a’ Renus felé. A Frussus politziai elöljárók egy Fran­tzia katonát, a’ ki Napóleonnal egygyű­tt jött Libáról Frantzia országba , ’s az oita Német országra vetődött, elfogván, ez azt a’nyilatkoztatást tette nekiek, hogy Elbá­ról való elindulása előtt Napol­on a­ kato­nákat megmustrálván, azt mondotta né­­kiek, hogy őket Frantzia országba ’s on­nét Német országra viszi; Parisban a’ nép és a’ hadi fogságból viszsza érkezett min­den régi seregek hozzájok tsatólván mago­kat, ha Német országon jól verekednek, minden szabadság megengedtetik nékiek , ’s minnyájoknak egy egy nemes jószág adat­­tatik“ — a’ melly, ha igy van, nemegy­­gyezik­ meg a’ Napolyok mostani mérsék­leti hangú proklamátzióval. Basel környé­keiről ezeket írták a’ Német i­íjságok Ap­ril. 21-dikén: — „Szomszédságainkban a’ Rémus jobb pártján a’ Lerrachi,'s Kande­­ri vidékekre sok katonaság érkezett Német országról, a’ melly 25,000 emberre szám­­láltatik. Freiburgban 1­80,000 lópor­­tzió kivántatott, és nagy számú szekerek mennek S­­­o­c­k­a­eh felé eleség után. A’ Hunningeni Frantziák megszűnés nélkül dolgoznak azon sántzokon , a’ mellyek Basel és a' Rénus hídja felé szolgálnak.­­ A’ Baseli kapunál 20-dikban egy szekeret le­tartóztattak, a’ melly 42 puskát akart Fran­­tzia országba titkon által vinni. Május*­0-ik napján adtak 100 Forint Huszas pénzért 391 1/3 forintot Váltótzi­­dulában. Egy Császár aranyért 18 forintot 13­ért.

Next