Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-05-05 / 36. szám
Rendkívül való Toldalék, A’ Magyar Kurír 36-dik darabjához. Itt következnek azok a’ Jegyzések , mellyeket a’ Szövetséges Hatalmasságoktól Mártz. 13-dikán kiadatott Nyilatkoztatásra a’ Párisi levelek tettek, a’ Bétsi Beobachterben hozzájok adatott Magyarázatokkal egyetemben: —“ „Erőssittetik (ezek a’ Frantzia megjegyzések) , hogy a’ Congressus Bétsben Mártzius’ 13-dikán a’ Napoleon Bonaparte viszszaérkezésének hírére kinyilatkoztatta légyen, hogy minden Fejedelmek készek a’ Frantzia Királynak és Frantzia nemzetnek, valamint szintén minden más Országlószéknek, a’ melly fenyegettetik, a’ közönséges tsendességnek helyreállittatása végett , az ő első kívánságokra, minden féle szükséges segíttséget adni. Nyilvánságos dolog, hogy ez a’ nyilatkoztatás külömbkiilömb feltételeken fundálódott, mellyeket a’ Fejedelmek akkor, mint valóságokat úgy néztek, és a’ mellyek, minthogy meg nem valóságosúltak , ’s valóságokká lenni ennekutánna sem fognak, a’ dolgok’ állapotját egészszen megváltoztatják. — A’ Fejedelmek feltették e 1- ször), hogy a’ Frantzia Király még a’ thrónuson légyen, ’s azon fel nem hagyott, hogy koronáját és országát védelmezze — 2- szor); hogy a’ Frantzia nemzet a’ maga akaratja ellen, a’ maga országába való valamelly erőszakos beütésnek légyen nyilvánsággal kitétetve, melly ellen ő a’ maga Szövetségeseinek segedelmekhez folyamodik — 3- szor); hogy a’ közönséges tsendesség megháborittatott, a’ melynek helyreállittatására az idegen Fejedelmeknek közbejövetele volna szükséges — 4- szer) ; hogy a’ Frantzia Országló Famíliának megbukása által, más Országlószékek is fenyegeti élhetnének vagy veszedelmeztethetnének. — Ezen feltételek közzul egygyiknek sints fundamentoma e l-ször). XVIII-dik Lajos nints többé a’ maga thrónusán; nints Frantzia országban. Nintsen szó arról, hogy ő a’ maga hatalmának leírásában megtartattassék ; annak kellene megesni, hogy ez, ő néki viszsza adattassék, az az, nem, hogy a’ revolútziónak kiütése meggátoltassék , hanem , hogy egy már keményen álló és tsendes Státus ellen revolutzió gerjesztessék. A' Fejedelmek, mint ők mondják, azt akarják, hogy a’ békesség meg ne rontassék, és a’ népek a’ szerentsétlen revolutzióknak zűrzavarjaikba viszsza ne essenek. Ez a’ principium feliidithatta a’ Fejedelmeket arra, hogy magokat Napoleon Császár ellen kinyilatkoztassák, akkor, mikor ő a’ partra kiszállott, ’s a’ mikor ő benne tsak egy olyan próbáló társat (Concurrenst) szemléltek, a’ ki egy, mástol valakitől békességesen elhagyatott thrónust elnyerni iparkodna, és a’ midőn azt gondolhatták, hogy valamelly viaskodás, melyben az erők egyenlő mértékűek volnának, a’ közönséges békességet megháborithatná, ’s Frantzia országot és Európát a’ szerentsétlen revolutzióknak zűrzavarokba taszítaná. De most a’ thrónusnak telyes és kérdés alatt nem lévő birtokába van a’ Császár. Midőn ez a’ birtok megtámadtatik, midőn XVIIl- dik Lajos, a’ ki ismét egy Praetendensé lett, segittetik, akkor ezek a’ szenvedések és zűrzavarok viszsza hozattatnak. — 2-szor). A’ Frantzia nemzet teljességgel ki nintsen semmi olyan ellenségi béütésének tétetve , melly ellen ő a’ maga Szövetségeseinek segedelmekhez folyamodna vagy folyamodhatna. Egy ágyúlövés sem tétetett, egy tsepp vér is ki nem ontatott, semmi ellentállás nem volt. A’ Bourbonok ’s az ' pártosaik oly kévés?