Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)

1815-05-05 / 36. szám

Rendkívül való Toldalék, A’ Magyar Kurír 36-dik darabjához. Itt következnek azok a’ Jegyzések , mellyeket a’ Szövetséges Hatalmasságoktól Mártz. 13-dikán kiadatott Nyilatkoztatásra a’ Párisi levelek tettek, a’ Bétsi Beobach­­terben hozzájok adatott Magyarázatokkal egyetemben: —“ „Erőssittetik (ezek a’ Frantzia meg­­jegyzé­sek) , hogy a’ Congressus Bétsben Mártzius’ 13-dikán a’ Napoleon Bonaparte viszszaérkezésének hírére kinyilatkoztatta légyen, hogy minden Fejedelmek készek a’ Frantzia Királynak és Frantzia nemzet­nek, valamint szintén minden más Ország­­­lószéknek, a’ melly fenyegettetik, a’ kö­zönséges tsendességnek helyreállittatása vé­gett , az ő első kívánságokra, minden féle szükséges segíttséget adni. Nyilvánságos dolog, hogy ez a’ nyilatkoztatás külömb­­kiilömb feltételeken fundálódott, mellye­ket a’ Fejedelmek akkor, mint valóságo­kat úgy néztek, és a’ mellyek, minthogy meg nem valóságosúltak , ’s valóságokká lenni ennekutánna sem fognak, a’ dolgok’ állapotját egészszen megváltoztatják. — A’ Fejedelmek feltették e 1- ször), hogy a’ Frantzia Király még a’ thrónuson légyen, ’s azon fel nem ha­gyott, hogy koronáját és országát védel­mezze — 2- szor); hogy a’ Frantzia nemzet a’ maga akaratja ellen, a’ maga országába va­ló valamelly erőszakos beütésnek légyen nyilvánsággal kitétetve, melly ellen ő a’ maga Szövetségeseinek segedelmekhez fo­lyamodik — 3- szor); hogy a’ közönséges tsendes­­ség megháborittatott, a’ melynek helyre­­állittatására az idegen Fejedelmeknek köz­bejövetele volna szükséges — 4- szer) ; hogy a’ Frantzia Országló Fa­míliának megbukása által, más Országló­­székek is fenyegeti élhetnének vagy veszedel­meztethetnének. — Ezen feltételek közzul egygyiknek sints fundamentoma e l-ször). XVIII-dik Lajos nints többé a’ maga thrónusán; nints Frantzia ország­ban. Nintsen szó arról, hogy ő a’ maga hatalmának leírásában megtartattassék ; an­­nak kellene megesni, hogy ez, ő néki visz­­sza adattassék, az az, nem, hogy a’ revolú­­tziónak kiütése meggátoltassék , hanem , hogy egy már keményen álló és tsendes Státus ellen revolutzió gerjesztessék. A' Fejedelmek, mint ők mondják, azt akar­ják, hogy a’ békesség meg ne rontassék, és a’ népek a’ szerentsétlen revolutzióknak zűrzavarjaikba viszsza ne essenek. Ez a’ principium feliidithatta a’ Fejedelmeket arra, hogy magokat Napoleon Császár ellen kinyilatkoztassák, akkor, mikor ő a’ part­ra kiszállott, ’s a’ mikor ő benne tsak egy olyan próbáló társat (Concurrenst) szem­léltek, a’ ki egy, mástol valakitől békes­­ségesen elhagyatott thrónust elnyerni ipar­kodna, és a’ midőn azt gondolhatták, hogy valamelly viaskodás, melyben az erők egyenlő mértékűek volnának, a’ közönsé­ges békességet megháborithatná, ’s Fran­tzia országot és Európát a’ szerentsétlen revolutzióknak zűrzavarokba taszítaná. De most a’ thrónusnak telyes és kérdés alatt nem lévő birtokába van a’ Császár. Midőn ez a’ birtok megtámadtatik, midőn XVIIl- dik Lajos, a’ ki ismét egy Praetendensé lett, segittetik, akkor ezek a’ szenvedések és zűrzavarok viszsza hozattatnak. — 2-szor). A’ Frantzia nemzet teljes­séggel ki nintsen semmi olyan ellenségi béütésének tétetve , melly ellen ő a’ ma­ga Szövetségeseinek segedelmekhez folya­modna vagy folyamodhatna. Egy ágyúlö­vés sem tétetett, egy tsepp vér is ki nem ontatott, semmi ellentállás nem volt. A’ Bourbonok ’s az ' pártosaik oly kévés?

Next