Magyar Kurir, 1815. január-június (29. évfolyam, 1-52. szám)
1815-05-05 / 36. szám
■"■■«••»SS Száminál érezték, lenni magokat , hogy egygyetlenegy oltalmazó, sőt tsak valamelly időnyerésre való eszközhöz sem nyúltak. A’ Bourbonok megbuktak, mivelhogy semmi fogantyúhoz nem kapaskodtak , és minthogy az ő szempillantatnyi országlássoknak sem fundamentoma sem támaszai nem voltak. A’ Császár senkit meg nem győzött, hanem tsak egygyesített mindeneket. O, ha ezelőtt hat, nyoltz , vagy tíz esztendőkkel, mikor Európától megesmértetett ’s a’ maga thrónusán békességesen ült, Páristol fogva Cannesig akart volna útazni, nem tehette volna nyugodalmasabban és sebesebben ezt az utat , mint most tette. Annak a’ segedelemnek tehát, mellyet a’ Szövetségesek a’ Frantzia nemzeteknek ajánlanak, éppen oly kevéssé lehet hellye, mint annak, mellyet a’ Frantzia Királynak ajánlanak. Nintsen többé Frantzia Király a’mondódó segedelem megtámadás lenne, ezek a’ segedelemajánlások az egész nemzet ellen való hadizenetűl szolgálnának egy olyan nyilatkoztatásúl, melly az Európai népeknek az 1792-dik esztendőbéli Keresztesútozást viszsza hívná, ’s a’ melyből éppen az akkori resultatum fogna következni. — 3-szor). Hasonlóképpen elhibázták a’ dolgot a’ Fejedelmek, midőn a’ közönséges tsendességet megháborittatottnak lenni ’s annak helyreállittatására a’ magok közbejöveteljeket szükségesnek lenni gondolták. Sehol nem mutatják nyúghatatlankodásoknak, hazafiak között való hadakozásnak fejei magokat. A’ Bourboni házból való Princzek ezeránt bizonyosanmeggyőzettettek. Princz Bourbon, Vendét oda hagyta. Angouleme Hertzegné oda hagyta Bourdeaus városát. A’ régi országló ház Frantzia országnak minden vidékein azonokA ‘ egy ájultságra talált ezen tekintetben, hogy magát védelmezhesse és helyreállíthassa. Mit tenne a’ Fejedelmeknek közbejövetele annál a’ nemzetnél, a’ melly magamagával egészszen egygyel ? ez egy szabad akarat szerént való és nem felingerlelt megtámadtatás lenne. Ez a’ közbejövetel megzavarja a’ mindenütt fennálló tsendességet. Ezen Fejedelmeknek alattvalóik a’ húsz esztendőkig tartott hadakozás miatt mejdankadva lévén, ez által nem fognak mákokat megtsalattatni hagyni. Szemlélni fognák ezek azt, hogy Európát egygyetlenegy famíliáért lángba akarják bontani, azért az egy famíliáért, melly már egyszer a’ maga örökségébe vérnek özöne által viszsza tétettetvén , magát abban egy esztendeig meg nem tarthatta. Ezek azt kérdeznék egymástól, hogy hát arra vagynak-é az Európaiak a’ Végzéstől határoztatva , hogy nyugodalmokat , szorgalmatoskodássokat, boldogságokat, és életjeket feláldozzák, hogy egy elfutó famíliát azon menedék - hellyén mindenkor felkeressenek, a hová ő inasát mindannyiszor viszszataszittatni megengedi, ’s hogy ezt arra a’ helyre mindenkor viszsza vigyék, mellyet ez mindannyiszor oda — 4-szer). Végezetre az a’ félelem is , hogy azon famíliának megbukása miatt, a’ melynek országlása már véget ért, magokat a’ több Országlószékek is fenyegettetni és veszedelmeztetni szemlélnék, hasonlóképpen tsak képzelődés. A’ Császár kinyilatkoztatta, hogy magát semmi nemzetnek ügyébe belé nem avatja, és ő, a’maga thrónusra való viszszaállittatásával a’ hadakozásnak megújittatását is öszszetsatolni, nem akarhatja. A’ Párisi Ajkú az ő, valamint szintén minden Frantziáknak szívében, annyival elevenebb szomorúságot gerjeszthet fel, hogy egy erőssebb és bátrabb Országrószék sokkal kevesebbé terhes feltételeket nyert volna. Hanem ez az Alkú már egyszer megvan ez, nem a’ Császár’ munkája d e’ nem háromnik e reá viszsza, nem az ő ditsőssége szenved miatta. Ez az Alkú, Europa’ mostani állapotjának a’ fundamentoma. Frantzia ország a’ békességet kiványa. Az ő határai kijegyeztetve vagy 0 SienaBR.