Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)
1815-07-04 / 53. szám
cio nálni, hogy az urakat belső intézeteinknek megjobbittásában segéljem.“ w«vv»v%vv«% 3M1, (így szóll a’ reobachter) közöljük Olvasóinkat az itt következő gyáva mesterséggel készült próbatételt, melly a’ Német katonáknak a’ szövetséges Fejedelmek zászlóik alól való eltsábitatásokra intéztetett , a’ mint Saarbrückben közönségessé tétetett: —**■ „A’ Frantzia katonák, a’ Bavarus, Würtembergi, Badeni, és Hassiai katonákhoz ! — „Vitéz Bavarusok, Wirtembergiek,Badenit’k, és Hassusok, kik az lackmühli, Wagrami, Kutzeni, és Jurscheni, ütközetekben,’s a’ kik Frussiában , az Orosz birodalomban, Austriában , és Apanjioországban, vétlünk osztoztatok az ütközeteknek ditsősségeikböl, miért akartok most véltünk verekedni ? Valamelly megbántatást akartok rajtunk megboszúlani? ... Mi elfelejtkezni akarunk arról, hogy titeket, ditsősségbéli társainkat , kedves hazánkban mint ellenségeinket úgy szemléltünk, öszsze ölelkezni akarunk véltetek mint vitéz bajnoktársainkat Kapoleon Császár , a’ mi nagy Generálisunk, ki a’ tiétek is vala, a’ ki minket ditsősségröl ditsősségre vezérlett, ismét itt van, mint meggyőzhetetlen vitéz.. A’ Prussusok , a’ ditsekedők, a’kik titeket gyűlölnek, az Anglusok, ezek a’ Karthágó beliek öszsze rontanak Belgiumban; a’ mi Császárunk folytatja a’ maga nagy győzedelmit Miért nem tartatok vellünk, hogy győzedelmünkből osztozzatok ? — „Azt mondották nektek, hogy a’ Királyoknak seregeik Parisba fognak menni. Nézzétek mitsoda útnak indúltak az a’ felmagasztaltatott Marshall Wellington, ’s az a’ Generális, a’ ki ilyen névvel neveztetik: Bio fele' Katonák! Nem soká a’ Kenus megett fogják találni hellyeiket... „Azt mondották néktek, hogy Franciaországnak belső részein egyenetlenkedés uralkodik! Bolondok! Valami roszsz Frantziákbol álló tsoport belopta vala magát, Anglus hajókon, Ánglus pénz és fegyver által segittetvén, a’ Vendébe ; de minnyájan megtalálták ott a’ halált vezérjeikkel egyetemben. Frantzia országban nagyobb egygyesség uralkodik most mint valaha uralkodott, ’s mi katonáit most is azok vagyunk, a’ miknek ti valaha minket a’ tsata mezein lenni esmértetek. Egész Frország és hatszáz ötven ezer katonák állanak fegyverben, nem azért, hogy országokat foglaljanak, hanem azért, hogy a’ mi függetlenségünkért, ’s a’ mi Császárunkért, szentséges feltüzesüléssel viaskodjanak. Készen áll minden ellenségeinknek számokra a’ halai és veszedelem, kik a’ mi szép országunkba belépni merésztenek. Német katonák! mitsoda jutalmat adtak nektek az idegen Királyok, mikor arra kénszeritettek benneteket, hogy ellenünk tsatázzatok? Nem egyebet, hanem tsak azt, hogy a’ ti véltünk egygyütt nyert győzedelmeiteket, néktek bűnnek tulajdonították, a’ Betsület- Légiónak czimereit hordozni, mellyeket vitézségtek által nyertetek vala, ’s a’ mellyeket a’ mi győzedelmeinknek ideje alatt minden Monarkhák vételkedve kívántak , megtiltották, ’s minden penziókat, mellyeket néktek a’ mi nagy Császárunk adott vala , elvontak téletek. Ezek az idegen Királyok mind azokat az országokat elvennék idővel a’ ti uralkodóiktól, a’ mellyeket véltünk egygyütt való ditsősséges tsatázásaitok által nyertetek. Bavarusok , Würtembergiek , és Badeniek, legyetek függetlenek minden Hatalmasságtól; ne szenvedjétek meg azt, hogy az északi katonák a’pestist ’s a’kétségbeesést a’ ti hornyaitokba hozzák. Mi ismét megosztani akarjuk védetek a’ mi ditsősségünket- keménségünk szerént a’ ti Fejedelmeitek nem fogják megzavartatni engedni a’ magok eszeket a’ Bétsi Congressusnak Királyai által, nem fognak elfelejtkezni Státusainknak javaikról. —