Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)
1815-08-01 / 61. szám
359 reknek leveleikben olvasni lehet. Marsai Davoust a’ 22 - ik katona osztály kommendánsának Hamilinaye Generálnak Orléansból következendő levelet irt: — „Generális Uram! A’ midőn az ármáda a’ 3-ik Júliusi meghatározás szerint Paris városából kiment, ’s magát a’ Loire folyó viz háta megé vonta volna, a’ provisoria kormányszéknek kommissáriusánál letett levele szerint azt kívánta, hogy az ármádánál uj kormányozás módja állíttasson fel. Mivel ezek a’ kommissáriusok a’ fővárosnak történeteiről, és a’ királynak abba való bémeneteléröl jelentést tettenek , világosan kijelentetett az ármádának, hogy ennek a’ kormányszék alkotmányával való öszvekaptsoltatása akadályoztatta meg a’ Státusnak székjei oszlattatását. A’ kommissáriusok olly biztatást adtanak az ő válaszaikban , hogy a’ constitutionális kormányozásban semmi illyen változástól félni nemlehet, hogy minden indulatosság elháritatott , hogy a’ ministerium köteles a’ maga tselekedeteiröl számot adni , hogy a’ princzipiumokra méltó tekintet leszen ; hogy sem az ármádánál sem a’ Státusnak egyéb részeiben semmi szabad tetszés szerint való változások nem történtek, és végtére hogy az ármada a’maga betsületét mindenkor felfogja tartani. Ezek azok, a’mellyeket a’ kommissáriusok pontonként kijelentenek. Átlátásoknak megbizonyitására azt erősitik , hogy Marsal St. Cyr hadi ministerségre, Hertz. Otranto politziaministerségre emeltettek, hogy az utolsóbb azon feltétellel vette fel ezt a’hivatalt,hogy a’ kormányszék is olly mértékletes és bölts letekkel viselje a’ kormányozást, a miilyennel ő is lelkesittetik. Az ármáda gondolkozásának módja tudva vagyon ; ez az ármáda Frantzia országért és annak külömböző értelméért 25 esztendeig hadakozott; kiontott véréért azt a’ jutalmat kivánnya, hogy egy polgár se üldöztessék az ő gondolkozása módjára nézve. Ezen feltételekkel szükség leszen az ármádat a’királyival megegyeztetni. Ez a’ haszon áldozatot kíván , és ezt az áldozatot jó szívvel, készséggel , és hathatóssággal kell végbe vinni. Az ármádánk fenn fog állani, és ha az egyező akarattal’s együtt fog maradni, meg akkor is , ha szerentsétlenségünk nevekedne , minden Frantziáknak öszvegyüllő helye, ’s közép pontja leszen. Mindnyájan megfogják ismerni, hogy egyedül a’ minden szakadásokról való elfelejtkezés Frantzia Országot boldogíthatja, a’ melly lehetetlen leszen, ha a’ tétovázás , a’ vélekedéseknek egyenetlensége, avagy a’ személyes tekintetek az ármádának eloszlatását , akár ő maga által , akár az idegen hatalom által megtörténjen, okozni fogják.“ Azért egyesittsük meg magunkat, tsatolódjunk egymáshoz , soha egymástól el ne váljunk; a’ Vendes lakosok nekünk ebben jó például vannak ; azt írták mi hozzánk, hogy minden boszszúállásról lemondván magokat hozzánk tsatolni akarják a’ végett, hogy a’ Haza minden széllyelszaggatását, ’s feldaraboltatását meggátolhassuk. Legyünk tehát Frantziák; e’ volt mindenkor, a’ mint az Úr tudja, azon érzékenység, a’ mellytöl én egyedül lelkesítettem, és a’ melly tsak az utolsó lehellésemkor válhat el én tőlem. Ezen tekintetben , kérem az Urat, hogy ne tagadja meg tőlem a’ maga bizodalát; bizonyos vagyok annak megérdemléséröl és megnyeréséről.“ Ugyan ollyan értelemben írtak más két Generálisok is , és napiparantsolatokat adtanak ki, a’ mellyeknek a’ volt a’következések, hogy az e vezérségek alatt lévő hadi seregek a’ fejér bokrétát felszúrták, ’s a’ Királynak magokat alája vetették. Egy Frantzia Journalból azt olvassuk , hogy a’ Parisban lévő szövetséges Fejideknek, nevezetesen I. Sándor Orosz (sászár és a’ Pruszsziai Király Fridrik fi iliem, nem külömben sok külföldi Ministerek a’ Párisi teátromokban három holnapra különös lógókat bérbe, vettek. — A’ múlt Julius 14-ik napján sok idegen és Frantzia Minis-