Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)
1815-09-01 / 70. szám
Nrgy 70 MAGYAR KORI A’ FELSÉGES CSÁSZÁR ÉS APOSTOLI KIRÁLY KE GYELMES ENGEDELMÉBŐL. lndúlt Bétsből, Pénteken September 1 - je napján, 1815-dik esztendőben Nagy- Britannia. Egy Capell Lofft nevezetű úr a’ Morning Chronicle ujságlevélnek kiadójához küldött következendő foglalatú írásában megmutatni igyekezett azt, hogy Bonapartét Sz. Ilona szigetére küldeni éppen nem szabad légyen. Azon írás eredetiképen igy szól: Sproton Hallban, Júl. 30-ik napján. Uram! Azon tudósítás, hogy a’ nagy Napóleonnak szárazra lépni sem engedik, és talán Sz. Helénára viszik, tsak nem erőt vett rajtam, noha régóta szokásomba vettem , sokat elszenvedni, és mindent bévárni. Nem tudom, ha a’ Császárt lehessen-e hadifogolynak tekinteni. Ha mind ezen környülállásokat, mellyek az ő személyét, az ő állapotját, és ide jövetelét illetik, megfontoljuk, az én vélekesem szerint, annak tartani nem lehet. De tegyük fel, hogy szabad legyen is, de Anglia országban kétszáz esztendőktől otta ez szokásban nintsen. Hát itélőszék előtt kérdezhetnénk-e ki őtet ? Nem tudom, melly jussal mi, avagy más akárkii a’ szövetségesek közül is mivelhetné ezt. De hát ugyan az életét elvehetjük-e minden kivallatás nélkül ? — Az még roszszabb volna annál, ha valamelly a’tsatában éppen fogságunkra került ellenséget megölnénk. Valljon van-é jusunk arra, hogy mi egy személynek az ő vele járó méltósága és betsüllete eránt, mellyek az életnél is drágábbak, illyen hatalommal éljünk, és őtet egy vadon szigetre fogságra vitessük. Bonaparte az Admiralitás segítsége által Britanniai határok közt vagyon. Ötét ha nem született, de mégis egy ideig való angliai polgárnak szükség tartani, és igy tekintvén őtet, a’ Habeas- Corpus - akta szerint se Skótziába , sem a’ tengeren túl lévő földre őtet fogságra küldeni nem lehet. Minden személyek, a’kik az Angliai határok közt vágynak, ha azok idegenek, tehát egy ideig való angliai alattvalókká , ha pedig Anglus születésűek, úgy állandó anglus jobbágyokká lesznek. Noha ugyan ő az Anglus földön nintsen, még is az Angliai törvényeknek oltalma alatt vagyon. Mihelyt ő Plymouthba tartatik, már egy Angliai Grófságban vagyon. Ha egy Habeas - Corpus akta kiadatna , azt be kellene telyesíteni, és a’ Bellerophon hajónak Kapitánya annak örömest engedelmeskedne. Ezt, minthogy most a’ Parlamentom üléseket nem tart, a’ Kanczellarius kiadhatná. Én azon vélekedésben vagyok, hogy ezen esetben deportatio, transportatio, avagy relegatio törvény szerint semmi helyt nem találhat, kivévén a’ törvényszék elébe való idézés, megszententziázás utánit, a’ törvény azt meghatározná. Itt nem lehet kívánni a’ hasonló eseteknek elő hordatását, mivelhogy ez egy egészen szokatlan történet; de ez nem is szükséges, minthogy ő?