Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)

1815-09-01 / 70. szám

Nrgy 70 MAGYAR KORI A’ FELSÉGES CSÁSZÁR ÉS APOSTOLI KIRÁLY KE­­ GYELMES EN­GEDELMÉBŐL. lndúlt Bétsből, Pénteken September 1 - je napján, 1815-dik esztendőben­ Nagy- Britannia. Egy Capell Lofft nevezetű úr a’ Mor­ning­­ Chronicle ujságlevélnek kiadójá­hoz küldött következendő foglalatú írásá­ban megmutatni igyekezett azt, hogy Bo­napartét Sz. Ilona szigetére küldeni éppen nem szabad légyen. Azon írás eredetiké­pen igy szól: Sproton Hallban, Júl. 30-ik napján. Uram! Azon tudósítás, hogy a’ nagy Napóleonnak szárazra lépni sem engedik, és talán Sz. Helénára viszik, tsak nem erőt vett rajtam, noha régó­ta szoká­somba vettem , sokat elszenvedni, és min­dent bévárni. Nem tudom, ha a’ Császárt lehessen-e hadifogolynak tekinteni. Ha mind ezen környülállásokat, mellyek az ő személyét, az ő állapotját, és ide jövete­lét illetik, megfontoljuk, az én vélekesem szerint, annak tartani nem lehet. De te­gyük fel, hogy szabad legyen is, de Ang­­lia országban két­száz esztendőktől otta ez szokásban nintsen. Hát itélőszék előtt kér­­dezhetnénk-e­ ki őtet ? Nem tudom, melly jussal mi, avagy más akárkii a’ szövetsége­sek közül is mivelhetné ezt. De hát ugyan az életét elvehetjük-e minden kivallatás nél­kül ? — Az még roszszabb volna annál, ha valamelly a’tsatában éppen fogságunkra ke­rült ellenséget megölnénk. Valljon van-é jusunk arra, hogy mi egy személynek az ő vele járó méltósága és bet­süllet­e eránt, mel­lyek az életnél is drágábbak, illyen hata­lommal éljünk, és őtet egy vadon szigetre fogságra vitessük. Bonaparte az Admirali­­tás segítsége által Britanniai határok közt vagyon. Ötét ha nem született, de mégis egy ideig való angliai polgárnak szükség tartani, és igy tekintvén őtet, a’ Habeas- Corpus - akta szerint se Skótziába , sem a’ tengeren túl lévő földre őtet fogságra kül­deni nem lehet. Minden személyek, a’kik az Angliai határok közt vágynak, ha azok idegenek, tehát egy ideig való angliai alatt­valókká , ha pedig Anglus születésűek, úgy állandó anglus jobbágyokká lesznek. Noha ugyan ő az Anglus földön nintsen, még is az Angliai törvényeknek oltalma alatt va­gyon. Mihelyt ő Plymouthba tartatik, már egy Angliai Grófságban vagyon. Ha egy Habeas - Corpus akta kiadatna , azt be kel­lene te­lyesíteni, és a’ Bellerophon hajónak Kapitánya annak örömest engedelmesked­ne. Ezt, minthogy most a’ Parlamentom üléseket nem tart, a’ Kanczellarius kiad­hatná. Én azon vélekedésben vagyok, hogy ezen esetben deportatio, transportatio, a­­vagy relegatio törvény szerint semmi helyt nem találhat, kivévén a’ törvényszék elébe való idézés, megszententziázás utánit, a’ törvény azt meghatározná. Itt nem lehet kívánni a’ hasonló eseteknek elő hordatását, mivelhogy ez egy egész­en szokatlan törté­net; de ez nem is szükséges, minthogy ő?

Next