Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)
1816-04-02 / 27. szám
Az Anglusok’ egygyik új koloniájok Iran a’ jó reménség’ fokán támadott zendűlésröl, a’ mely felöl még eddig tsak egy pár szóval való említést tettek vala a’ közönséges levelek , most valamivel bővebbetskén írnak Belgiumból. A’ támadás Graaf Reinetben , azon ármádának fő hadi szállásán ütött volt ki, melly a’ Kafferek’ nemzettsége ellen van oda rendeltetve. Ez a’ támadás ugyan már eltsendesedett ezen a’ hellyen, hanem a’ kolóniának más pontján , úgymint Grahamstownban ütött ismét ki. úgy látszott ezen levelek szerént, hogy a’ mezei gazdaságra vettetett új nagy adó okozta a’lármát. — Káphoz, gyakran érkeznek hajók a' Szent Ilonai kikötőhelyből, eleségért. Hat szép lovat is vásároltak Kápban a’ Bonaparte’ számára. — Grahams -Townban, a’hol a’ támadás kiütött, 1000 Hottentotákbol, és 200 lakosokból áll az Anglus ármáda, melyhez járul még a’Grahamszolvai, 500 emberből álló őrző sereg.Az ármáda’ vezére G. Graham. Az Anglus Országrószék két kemény tilalmat hirdettetett ki a’ napokban. Az egygyik szerént nem leszen szabad Angliából, sem az Afrikai partokra, sem az Amerikai szigetekre, sem pedig az Amerikai szárazra (Continensre) puskaport, salétromot, fegyvert, egy szóval, semmiféle hadikészületet vinni. Tsak a’ Britannus Északi Amerikai kolóniák és az Egy gyesült szabad státusok vétettek ki a’tilalom alól. Most előrevalóképpen tsak hat hónapra határoztatok ez a’ tilalom. — A’ másiknak az a’ foglalatja , hogy mind azok a’ hajók , mellyek a’ Gibraltáron belől lévőmediterraneumi tengernek akár melly részeiről jőnek, akár milyen jó bizonyság leveleket tudjanak is előmútatni a’ felől , hogy egésséges hellyekröl jöttek , még is éppen olyan szoros contumatia tartás alá vettettessenek a’ Nagy Britanniai és Izlandiai kikötőhelyekbe’, mint ha gyanúsok volnának az ő bizonyságleveleik. Marscal Coultrol azt írják Londonból, hogy Angliában akar megtelepedni, Cambacer es röl és Bertrandrol pedig, hogy az, 15,000, e’ pedig 16 ezer font Sterlingeket tett bé az Angliai bankóba. A’ Farlamentum’ alsó háza*eleibe két jovallást terjesztett Minister Lord Castlerough Mártz. 12-dikén, mellyek közzűl egygyik a’ Bonaparte Napoleon személyének Szent Ilona szigetén való őriztetését , a’ másik az idegen nemzetek’ hajóinak ezen szigettel a’ Bonaparte’ ottlakása alatt tartandó kereskedésseknek és közösülésseknek reguláztatását illeti. — „Kétségbe és kérdésbe hozták némelyek, így szállott a’ Minister, hogy valyon van-é a’ Koronának jussa arra, hogy Bonapartét a’ hadakozásnak elvégződése után fogságban tartsa? Én ezen kételkedésben részes soha nem voltam. Az ő jó és bátorságos őrizet alatt való tartatásának politikai okokra nézve való szükséges volta felett telyességgel nem is lehet semmi kétségeskedés, hanem én úgy ítélek , hogy a’ népek’ törvényeivel is megegygyezik az, hogy ő ilyen őrizet alatt tartattassék. — „Ha, mint uralkodó Fejedelmet , úgy kellene is őtet néznünk, még is judunk volna nékünk arra, hogy őtet fogságban tartsuk , minthogy megszegte a’ kötést , és semmi kezességet nem mutathat magáért azeránt, hogy valamely kötést meg fog tartani. De van nékünk még más fundamentomunk is a’ mi ő eránta való magunk viselétének megigazitására : ő hadi fogoly, Korsikai születésű, ’s e’ szerént Frantzia ország’ alá tartozó ember, a’ melly nem reklamálta , nem kívánta, hogy viszszabotsássuk őket s mi tehát egy ily személyt, ha egyéb közönséges charactereit nem tekintjük is , megtarthattuk a’ népek’ törvénye szerént a magunk fogságában. Egyéberánt az ő fogságban való tartatására elégséges indító ok az ő Eba szigetéről való elszökése is, minthogy ő az ott való megmaradásra magát lekötelezte vala, és minthogy ő egészszen alkalmatlan, vagy teljességgel semmi