Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)

1816-04-02 / 27. szám

149 kettjének. Másodszor, közönségesen tudva van az is, hogy egy insurgens és égető gyilkos tsoport Louisiana tarto­mányában ’s nevezetesen Uj - Orleans­­ban, folyvást gyű­jti és fegyverkezteti a’ népet, a’ végre, hogy a’ revolútziót az Uj-Spanyol ország’ vidékein még job­ban is elterjeszsze. Semmi fenyegetődzé­­sek ,és az Amerikai Elölülőnek a’múlt Sep­tember’ 1-ső napján kiadott Proklamátziója sem használtak legkissebbet is arra, hogy ezen vidékekről a’ Spanyol vidékekre tété­­tődő pusztító bétsapásokat meggátolták volna. Sőt úgy esett tudtomra, hogy U­j - O­r­b­e­­ánban a’ fő iozzasztóknak , Toledo Al­va­r­e­z­n­e­k és­ Herrera Manuel­nek igazgatása alatt, a kik közzűl az utolsó ma­gát egy úgymondatott M­e­x­i­c­o­i Con­gressus* Ministerének nevezi, újabb ex­­peditziókhoz való készületek létettetnek. Toledónál 1500 tiszti-pátensek találtat­nak,hogy azon tisztek között kioszsza, mel­­lyeket ő az Egygyesűlt vidékeken gyűjt­­öszsze. ,,A’ nélkül , hogy a’ békességnek ezen gyalázatos megháborítóit tsak ki is kérném, tsak sunyit kívánok, hogy T o­­­e d­ó­t, N­­a­r­­rerát és a* több haramia fejeket, ülendő­­képpen tüntettesse­ meg az Előlülő, és az általok felverbuáhatott seregeket, a’ fegy­verből vetkeztesse­ ki ’s oszlattassa széllyel. Az Előlülő maga látta, hogy azok az esz­közök, mellyeket ő ezeknek a’ szerentse­­vadászó embereknek megzaboláztatásokra, elővett, még eddig melg keveset használ­tak. Inkább még vakmerőbbekké és bá­trabbakká lettek a’bűnösök,’s még magá­tól az Új-Orleáni elöljárói széktől is segittetnek. —­„Az én harmadik kívánságom végezet­­rl abban áll, hogy a’ Karthagenai, a* Bue­nos­ Ayresi­s’ az úgy nevezett Mexikánus Con­­gressusnak insurgens zászlójával az Ameri­kai Egygyesűlt Státusoknak kikötőhellyé, ikbe semmi nemű hajók bé ne botsáttassa­­nak , ’s annyival is inkább meg ne enged­tessék az, hogy azokban prédáid hajókat készithessenek­ ki a’ Spanyol hajók ellen. Minthogy ezeket a’ Rebelliseket még eddig egy Hatalmasság is meg nem esmerte, meg­bántatására szolgál a­ Spanyol Monarchá­­nak az, hogy ezeknek hajóik az Amerikai Szabad Státusoknak kikötőhellyeikbe bébo­­tsáttatnak, annyival is inkább, hogy ezek egytől egygyig mind tengeri tolvajok. „Héám van bízattatva, hogy ezen há­rom igen igasságos ’s az illendőséggel egész­­szen megegygyező pontokat megkívánjam; ’s minthogy hizelkedek magamnak , hogy meg fogok halgattatni , én is bizonyossá tehetem részemről az Egygyesűlt Státusokat, hogy a’ Király az én Uram is,mindent meg fog ő érettek tenni, a’ mi az ő Királyi Felsége méltóságával ’s alattvalóinak javakkal meg­egyez. Különös tiszteletemnek ’s jó kívá­násomnak bizonyítását még egyszer meg­újítom és kérem az istent, hogy az urat sok­ esztendőkis­ tartsa meg­. —­„O­n is L­a­j­os, Frantzia Ország. A’ P a­­­r e­k’ kamarája is megerőssi­­tette a* Követek* kamarájának azon végzé­sét, hogy a’házasok elválását illető törvény, melly a’ revolut­ió alatt béhozattatott valt, eltöröltessék. A’ kik a’ Követek’ kamarája végzését helybe hagyták, 113-man, a’ kik ellentették, 9 tzen voltak. Egy Pair azon iparkodott, hogy legalább a’ IS cm­ Catholi­cus lakosokat kivétesse ezen végzés alól, de semmire sem mehetett. Az Oberster Boyer halálra lett kel­tetését, 20 esztendeig tartó fogságra vál­­toztatta által a* Király, mint a’ Pari­d új­ságírók vélekednek ezeket a* tekinteteket forgatván szemei előtt, hogy a’ szerentsét­­len, bár mi nagy bűnt követett is el, de a’ Királyhoz és famíliájához viseltető tisz­teletről soha el nem felejtkezett; hogy egy testvére a’ Princz Kon de royálista arma­dájánál vitézkedett; és hogy Oberster Boy­er, még az ő halálra lett keltetésekor is« oly nagy bánkódással ’s bűnön való szó

Next