Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)
1816-04-26 / 33. szám
Frantzia Oraság. Chateaubriand ilyen beszédet tartott e’ hónap’ 9-dik napján az Afrikai tolvaj Fejedelmekre nézve a’ Pa írek’ kamarájában:—“ „Uraim ! Szerentsém leszen egy jovallást terjeszteni életökbe a* Királynak való feladás végett. Ebben az emberiség’rusainak védelmeztetéséröl, és ki merem mondani,hogy Európa’ gyalázatjának elmosattatásáról leszen szó.Úgy látszik,hogy a’Britanniai Parlamentum a’rrabszolgavásárnak eltörlése által arra mutatott nekünk útat, hogy őtet még szebb dologban való győzedelmeskedés végett tegyük vetélkedésünk’ tárgyává vessünk véget az Európai szabad emberek’ rabszolgaságra való hartzoltatásának! Fájdalom! hogy ily sokáig fenn állott az Afrikai partokon ez a’ raboskodás , hanem az egeknek különös végzéséből, a’ melly ott fenyitteti meg a’bint, a’ hol létetett, történt az, hogy Európa azokat az ínségeket, a’ mellyeket Afrikának okozott, a’ maga vére által ott helyben mossa el, ’s e’ végre, folyton - folyva küldözze ezen országnak a’ rabszolgákat. —„Én láttam Karthágónak omladozásait láttam ezen omlások között azoknak a’ szerentsétlen keresztényeknek maradékaikat , kiknek megszabadittatásokért Szent Lajos a’ maga életét feláldozta. Ezeknek az áldozatoknak száma naponként növekedik. A’ Máltai Bitterek Rendjének szemes vigyázása a’ Frantzia revolútzió előtt zaboján tartotta a’ Tripolisi, Tunisi, Algieri, és Maroccoi tengeri tolvajokat. Még ekkor uralkodtak hajóink a’ Középtengeren,’s a’ Hitetlenek (Pogányok) még reszkettek a’ Filep (Philippus Augustus) zászlói előtt. A’ mi egymásközön való czivodásainkat önnön hasznokra fordítván , tulajdon partjainkat megtámadni, az embereket egy egész szigetünkről rabságra vinni, ’s aszszonyokat, férfiakat, gyermekeket, és véneket, rabházakba zárni merészlettek a’ rút Pogányok. Nem a’ Frantziákhoz ilik-é, a’ kik ditsősségre és nagy próbatételekre születtettek, az, hogy egy őseiktől elkezdett munkát valahára végrehajtsanak ? Az első keresztes hadra való indulás Frantziaországban prédikáltatott s az utolsó’ zászlajának is Frantziaországban kell felemeltetni, de úgy mindazáltal, hogy ne felejtsük el , hogy külöjriböz© tulajdonságú időben élünk , és ne fordutsunk erkölseinkhez nem illő eszközöket hasznunkra. Tudomén azt, hogy mi Frantziák nem sokat félhetünk az Afrikai pártoknál, Fejedelmeiktől, hanem, mennél nagyobb bátorságban vagyunk magunk , annál nemesebben tselekszünk , ha az ő’2-asságtalanságaiknak másokra nézve is ellene 00 . állunk. A’ kereskedésbéli apróság hasznok: X* L31 MAGYAR KURÍR A’ FELSÉGES CSÁSZÁR ÉS APOSTOLI KIRÁLY KEGYELMES ENGEDELMÉBŐL. Indúlt Bétsből, Pénteken Aprilis 20*dik napján, 1816-dik esztendőben.