Magyar Kurir, 1816. július-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1816-11-26 / 43. szám
Nagy Britannia* és Irlandia, Lord Castlereagh külső dolgokra ügyel. Minister, igen fényes vendégséggel tiszteltetett meg Irlandiában Belfast város mint az ő születése’ hellye által, a’ hova , néhány heteknekelőtte a’ maga édes attyának meglátására útját vette. Nevezetes beszédet tartott ezen vendégség’ alkalmatosságával a’Minister a’ maga’ polgártársaihoz .—“ „Én, úgymond ezen erántam bizonyított tiszteletet úgy nézem, mint ezen számos, betsületes , és megvilágosodott társaságnak az én, mist Státusz emberének magam viseletével való megelégedései kinyilatkoztatását. Ennek a megelégedésnek nem lehet azon emberekre nézve is igen kedvesnek nem lenni, kikkel én a’ Státus’ közönséges’ dolgait ily sok időtől fogva egygyütt folytatom , mivelhogy én, midőn külső országokra valók küldettetve, az ő utasításaik szerént tettem lépéseimet, ’s ha a' történetek az én Királyomnak és hazámnak hitvösségére végződtek el, és az én polgártársaimnak helybehagyássokat megnyerték, én, mondom, ezen ditséretet egyedül tsak magamnak nem tulajdoníthatom. Ét azok közzűl, kikre a’ Státus’ hajójának kormányozása hízattatva vala, tsak egygyik valék. Ámbár nagyon hánykodó és nyúghatatlan tenger ellen kelle tusakodnunk, tsakugyan az a’ bizonyos reménség táplál bennünket, hogy a’ hajót nem tsak minden vitorláival és lobogó zászlaival egygyütt, hanem úgy viszsza hoztuk a’ kikötőhelybe, hogy annak tsak egy deszkatskaját is el nem vesztettük. Ki kell itt nyilatkoztatnom, hogy a’ mi ilégens Princzünk az, kinek ezt a' nagy resultatumot köszönhetjük , a’ ki anyának nyomdokait követvén, ’s annak plátiumait és tanátslásait a’ magáéivá tévén , az ő igasságos volta ’s lelkének nagysága által tettünk szert ezen rezultatumra (Ezen szókra nagy tapsolás támadott a halgatók között). Volt oly idő a’ hadakozásnak elején , midőn ennek folytatása eránt a’ vélekedések megoszolva voltak. Sok nagy tatpasztalású és megvilágosodott Státusembereink úgy vélekedtek, hogy akkor békességet kellett volna kötnünk Frantziaországgal , hanem utoljára tsakugyan úgy mutatta ki magát a’ dolog, hogy a’ nagy tusakodásnak folytatása elkerülhetetlenül szükséges legyen. Ez nem valami plántatartományokkal való meg nagyobbodásért, hanem országunknak fennállhatásáért való tusakodás vala. Nem az ő Felsége Ministerei vezérlették a’ népet s a’ nép vezérletté a’ Ministereket ’s az Országlószék és nép egy kézre ’s egygyetértőleg dolgozván, meggyőzhetetleneknek lenni megmutatták magokat (Erre még nagyobb tapsolás támadott). Kimondom, hogy a’ hadakozás egy időben nem vala a’ nép’ tettzésével megegygyező, de lassan lassan, más úton, viszszatérő végezetre a’ közönséges’ vélekedésnek és nagyobb lelkű érzésnek árja a’ meggyőződésre. Már ekkor az én hivatalos társaimnak minden lépéseiket a’ nép vezette , a’ nép ment előttük mindenütt ) a’ nép sürgette a’ háborút egész hat Nro. 43. MAGYAR KURÍR Indúlt Bétsből, Kedden Novemberi 26*dik napján, 1816-dik esztendőben. ..