Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)
1817-04-11 / 29. szám
’kőlük Bonaparte, hogy azon könyvek közzül, mellyeket Európából.vitetni kívánt, azokat, mellyek az ifj időbeli történetekről beszéljenek, eltartóztatták tőlle. A’ valóság ez, hogy ő nem soká,azután hogy Sz. Ilonára megérkezett, bibliothekájának kipótolására néhány könyveket kívánt; a’ könyvek’ neveit rrwaga irta lajstromba, a’ melly ide küldetett, és itt a Londoni egygyik legfőbb könyvárosnak általadatott, oly rendeléssel, hogy ezen könyvek közzül , mellyek nálla megtaláltatnak, adja által, a’ mellyek pedig nálla meg nem találtatnak, hozassa meg Parisból. .Némelyeket megszerzett a’ Londoni könyvárosoktól az említett könyváros, de némely katonai írások Párisban sem találtattak. Azok, a’mellyek megtaláltattak, ’s a’ melyeknek valami 15 — 14 száz font Sterlingekre telt az árra, Bonaparténak kezéhez küldettetek, ’s az is tudtára adatott, hogy a’többek miért maradtak el. K'JMonthidion írásából úgy látszik, hogy az a’ készség, mellyel a’ Bonaparte’ kívánságai telyesítettek, kevés háládatosságraindították ötét. Hogy újságot nem engedtek kezéhez menni, erre, a’nélkül, hogy mi is úgy ítélnénk , mint a’ nemes Lord (Holland) ítél, hogy tudniillik Bonaparténakminden újságokat meg kellene engednünk, elégnek tartjuk tsak azt megjegyezni, hogy megpróbálták az újságok’ segedelme által vélre levelezni. Hogy egy könyvárossal sem folytathatna semmi levelezést, nem igaz, ha tsak petsételt levél által való levelezést nem ért rajta; petsételetlen minden akadály nélkül folytathatja ezen levelezést. Ilyen megszorittatás alatt a’ Bankóssával vagy Ágenseivel is levelezhet, annyival is inkább , hogy arra, hogy egy Bankossal petsétes levelek által levelezzen, legkevesebb oka lehet. Hogy barmijaihoz petsételt levelet nem küldhet, már ez valósággal terhes kéntelenség , mint hogy szive- panaszait nem örömest teszi papirosra az ember, ha tudja , hogya* valami hideg vérű inquisitor’ szemei eleibe fog menni. De ez nem így van a’Bankosokra nézve. Hallotta-e valaha hírét valaki valamelly Bankoshoz szólló érzékeny váltólevélnek, vagy valamelly Statusobligatziónak eladattatását illető keserves rendelésnek? — „A’ legfontosabb panasz ez , hogy a’ Bonaparte’ ’s hozzátartozók’ leveleiket alljasabb rangú tisztek is olvassák. Nem igaz. Hudson Lowe legnagyobb finomsággal megfelelt kötelességeinek , a’ melly levelek az ő kezén fordultak meg, legbízottabb emberének is meg nem engedte soha azoknak megolvadását. Én nem tudom mi adhatott a’panasznak ezen pontjára alkalmatosságot, ha tsak a’ következő történet nem: Mikor Bonaparte Sz. Ilonára küldettetek, a’hajók oly sebesen eleveztek, hogy sok szükséges dolgokat, p. o. fejér ruhát sem vihettek magokkal, de haladék nélkül megtétettek a’ rendelések, hogy tüstént mindenek utánnak indíttassanak. Mihelyest Bonaparte a’ szigetre megérkezett, levelet irt Las Cases Európába egy aszszonysághoz, hogy küildje meg nékiek ezen tárgyakat. A’ levél a’ Hudson Lowe kezébe menvén, tudtára adta Las Casesnek, hogy már ezek a’ portékák is megérkeztek a’ szigetre , melyre nézve szükségtelen lenne a’ levélnek az említett aszszonysághoz való elküldettetése, vagy legalább azon portékákról való emlékezetet ki kell belülre hagyni. Ezt Las Cases felettébb rész névén vévén, keményen szemíre hányta egy levélben Hudson Lowenak azt,hogy egy dámához írott levelet meg nyitni művésziért. — _ ,,A’ mi pedig azt illeti, hogy a’Bonapartéval lévő# lisztekhez rokonaiból érkezett leveleket Hudson Lowe feltörvén azokat, tsak azért, hogy nem az Anglus Minister? eszközlése által küldettettek Sz. Ilonára,a’ hellyett, hogyazoknak , kiknek szállottak, kezekhez szolgáltatta volna, ’s a’ többi , már ez éppenséges hamisság. " Hudson Lowe