Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)

1817-06-10 / 46. szám

az-é, hogy a’ Minis­terekkel tartó rész erős­­sebb a’ Parlamentumban, vagy pedig ha az azzal ellenkező rész erőssebb. ” Szoll­kunk előbb a’ Whigsisták, Foksisták, vagy a’ mi mind tsak egygyet tesz’, a’ Mi­nisterekkel ellenkezőkről. — „Ha ezek az emberek, így szól! egy része a’ nemzet­nek ? a’ kormány mellé kaphatnak, igaz hogy megszűnnek a’ szabadság ellen elő vétetett eszközök, de azt lehet kérdeni, hogy valyon azok az allyas emberek, kik már most is­ eléggé elbátrodtak,­és elég nyúghatatlanok, valyon így majd nem fog­­nának-e elszenvedhetetlen Diktátorokká lenni? Azok az emberek ugyan, így szólt a’ földmives, a­ kik most a’ kormány kö­rül forognak, nem legnagyobb tálentu­­muak ugyan, de az én dolgom jól megy’ alak­ok; a’ gabonámnak jó árrat szerez­nek, minthogy az idegen gabonát nem botsátják­ be. Én sem panaszolhatok elle­nek , így szólt a’­­kézmíves, mivelhogy látom, hogy ha rajtok állana, készek vol­nának holnap hadakozást Csinálni, tsak­­hogy segithessenek rajtunk.­Ki tudja, va­lyon eme’ Foksisták nem fognának-é mindent forgatni fenekestül? Voltak ők már egyszer a' nyakunkon, ’s örvendet­tünk, hogy lerázhattuk őket onnét; min­dent a’magok’ kezire akartak hajtani. Ed­dig az gínti­oighsistákrol. — Hát az el­­kevélyedett gazdagabb tulajdonos és pol­gár mit beszélt? Ez így szállitja­ meg ma­ga magát: Hát én azon rongyos Békebi­­ráktól ide ’s tova hurtzoltatni engedjem magamat, kiknek most (a’ Habeas Cor­pus Aktának­­felfüggesztetése által) a’ Mi­nisterekkel tartó rész arra , hogy engem, ha tsak egy,kevéssé nagyon hangosan ta­lálok is Leszellen­„fogházba zárhassanak, hatalmat adott ? A’mi helybéli Prédikáto­runk,, a’ ki egyszersmind Békebiró is, a’ ki töllünk külömben is eleget elveszen , már az én Nagyságos Uram is legyen? Fenn tarthatjuk mi a­ tsendességet, ilyen sok katona nélkül is, így beszédnek az A­u­nti- Forysták­ — ’s az iró ekképpen végzi szavait: tantas componere lites, nem reánk bizták.“ A’ Wighsisták vagy Forsisták Május’ 25-dikán fényes vendégséggel inneplették a’ Londoni egygyik kortsma’ szálajában a’ magok barátjoknak Burdettnek Par­lamentünk’ tagjává lett választatásának em­­lékezetenapját. Burdett maga ült elöl. Nevezetes Lordok, mint Russel, Cochra­ne , ’s egyéb nagy hírű emberek voltak jelen, milyenek Brougham, Robert Wil­son ’s mások. Nevezetes hazafi beszédek is tartattak. Brougham ezt kötötte a’ jelenlévők’ szivire, melly szükséges légyen minden erejekkel ellene szegezni mago­kat a’Ministerek’ azon iparkodásának,hogy a­ Habeas Corpus Aktának felfüggeszteté­­sét tovább is fenntarthassák. Ezen innep­­lést alkalmatosságával kedvetlenséggel vet­ték észre a’ Foksisták, hogy a’ Grenvil­le­’ résziről, kik eddig hasonlóképpen­ a’ Foksistákkal tartottak ,­­ senki meg nem jelent ezen vendégségben, a’ melly reá­­jok nézve azt a’ szomorú k­örnyűiállást mutatja, hogy a’Ministerek mint régeb­ben Canninget, úgy mostanság Gren­­villét is a’ magok részekre hódították. Spanyol Amerika.. A’ Bolivár ’s átaljában a’ Feneszue­­lai insurgensek’ szerentséjiröl, melyről mostanság külömbkülömb tudósításokat közlőttek de tsak díríbdarabokként a’Lon­doni­ újságlevelek , már mos­t ugyan tsak arról hivatalszerént való előadással is szol­gálnak melynek ez a’ foglalatja : —it „Mihelyest Bolivár a’ maga utóbbi expeditziójával Barcellonához kiszállott, ötét itt Királyi Generális Beái, a’ ki Ca­­raccasból lovó emberekkel éppen ekkor ideérkezett vala, azonnal megtámadta. Beái két versben próbálta reárohanás ál­tal elfoglalni a’ várost ; sőt másod ízben már annyira is vitte vala a’ dolgot, hogy a’ nagy piatzra is benyomult vala, de tsak egy szempillantatig maradhatott­ meg ott. )( **

Next