Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)
1817-06-10 / 46. szám
az-é, hogy a’ Ministerekkel tartó rész erőssebb a’ Parlamentumban, vagy pedig ha az azzal ellenkező rész erőssebb. ” Szollkunk előbb a’ Whigsisták, Foksisták, vagy a’ mi mind tsak egygyet tesz’, a’ Ministerekkel ellenkezőkről. — „Ha ezek az emberek, így szól! egy része a’ nemzetnek ? a’ kormány mellé kaphatnak, igaz hogy megszűnnek a’ szabadság ellen elő vétetett eszközök, de azt lehet kérdeni, hogy valyon azok az allyas emberek, kik már most is eléggé elbátrodtak,és elég nyúghatatlanok, valyon így majd nem fognának-e elszenvedhetetlen Diktátorokká lenni? Azok az emberek ugyan, így szólt a’ földmives, a kik most a’ kormány körül forognak, nem legnagyobb tálentumuak ugyan, de az én dolgom jól megy’ alakok; a’ gabonámnak jó árrat szereznek, minthogy az idegen gabonát nem botsátják be. Én sem panaszolhatok ellenek , így szólt a’kézmíves, mivelhogy látom, hogy ha rajtok állana, készek volnának holnap hadakozást Csinálni, tsakhogy segithessenek rajtunk.Ki tudja, valyon eme’ Foksisták nem fognának-é mindent forgatni fenekestül? Voltak ők már egyszer a' nyakunkon, ’s örvendettünk, hogy lerázhattuk őket onnét; mindent a’magok’ kezire akartak hajtani. Eddig az gíntioighsistákrol. — Hát az elkevélyedett gazdagabb tulajdonos és polgár mit beszélt? Ez így szállitja meg maga magát: Hát én azon rongyos Békebiráktól ide ’s tova hurtzoltatni engedjem magamat, kiknek most (a’ Habeas Corpus Aktánakfelfüggesztetése által) a’ Ministerekkel tartó rész arra , hogy engem, ha tsak egy,kevéssé nagyon hangosan találok is Leszellen„fogházba zárhassanak, hatalmat adott ? A’mi helybéli Prédikátorunk,, a’ ki egyszersmind Békebiró is, a’ ki töllünk külömben is eleget elveszen , már az én Nagyságos Uram is legyen? Fenn tarthatjuk mi a tsendességet, ilyen sok katona nélkül is, így beszédnek az Aunti- Forysták — ’s az iró ekképpen végzi szavait: tantas componere lites, nem reánk bizták.“ A’ Wighsisták vagy Forsisták Május’ 25-dikán fényes vendégséggel inneplették a’ Londoni egygyik kortsma’ szálajában a’ magok barátjoknak Burdettnek Parlamentünk’ tagjává lett választatásának emlékezetenapját. Burdett maga ült elöl. Nevezetes Lordok, mint Russel, Cochrane , ’s egyéb nagy hírű emberek voltak jelen, milyenek Brougham, Robert Wilson ’s mások. Nevezetes hazafi beszédek is tartattak. Brougham ezt kötötte a’ jelenlévők’ szivire, melly szükséges légyen minden erejekkel ellene szegezni magokat a’Ministerek’ azon iparkodásának,hogy a Habeas Corpus Aktának felfüggesztetését tovább is fenntarthassák. Ezen inneplést alkalmatosságával kedvetlenséggel vették észre a’ Foksisták, hogy a’ Grenville’ résziről, kik eddig hasonlóképpen a’ Foksistákkal tartottak , senki meg nem jelent ezen vendégségben, a’ melly reájok nézve azt a’ szomorú környűiállást mutatja, hogy a’Ministerek mint régebben Canninget, úgy mostanság Grenvillét is a’ magok részekre hódították. Spanyol Amerika.. A’ Bolivár ’s átaljában a’ Feneszuelai insurgensek’ szerentséjiröl, melyről mostanság külömbkülömb tudósításokat közlőttek de tsak díríbdarabokként a’Londoni újságlevelek , már most ugyan tsak arról hivatalszerént való előadással is szolgálnak melynek ez a’ foglalatja : —it „Mihelyest Bolivár a’ maga utóbbi expeditziójával Barcellonához kiszállott, ötét itt Királyi Generális Beái, a’ ki Caraccasból lovó emberekkel éppen ekkor ideérkezett vala, azonnal megtámadta. Beái két versben próbálta reárohanás által elfoglalni a’ várost ; sőt másod ízben már annyira is vitte vala a’ dolgot, hogy a’ nagy piatzra is benyomult vala, de tsak egy szempillantatig maradhatott meg ott. )( **