Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)

1817-04-08 / 28. szám

­dásokat, mellyeket az ott lévő Kormányo­zó eleibe adtak, ’s minden ezzel folyta­tott írások közöljenek a’Parlamentummal. — „Én ,­ így szóllott Lord Holland, min­den részrehajlást fére teszek s tsak alkal­matosságot akarok Ministereinknek arra szolgáltatni , hogy bizonyos dolgokat, mel­­lyekről én tudósittatva vagyok, magya­­rázzanak­ meg. Most arról semmi szó sem lehet, hogy igasságos dolog-e a’Bona­parte’ fogvatartatása, vagy nem igasságos dolog? Már ez a’kérdés el van igazítva.­­Ezt a’ Parl­amen­tum már egyszer megha­tározta. Hanem, ha a’ vérle való bánás­ban oly eszközökkel élnek , a’ mellyek szükségtelenek , ezen esetben nemtsak az emberiség, hanem az igasság is kivá­nya,, hogy a’ Parlamentum közbe vesse magát, ’s ne engedje, hogy effélék történnyenek... Ha igazak volnának a’ Bonapartéval va­ló bánásmódjáról elterjedett hírek,­gya­lázatjára szolgálnának az Anglus név’ be­­tsületének mind Európa mind pedig a’ jövendő világ előtt. Szükséges tehát, hogy legközönségesebb módon megigazittassék a’ dolog,, az az, hogy ha a’ hírek nem igazak, meg kell mútatni, hogy nem­ iga­zak, ha pedig igazak, siető segedelem­eszközök által kell rajtok segítenünk. Te­hát nintsen egyéb hátra , hanem hogy a’ dolgokat, mellyek tudtomra estek, elő beszéllyem, ’s a’ többi.1,4 — Itt elő hor­dotta l­oszszasan Loi­d Holland azokat a’ környűlállásokat, mellyeket már a’ San­­tine és Monthelon írásaikból tudunk, ’s végre azt hozta­ ki mind ezekből, hogy kérni kell a’ Régens Erinezet, hogy a’ Bona­parte’ tartatását illethető minden írásokat terjesztesse a’ Parlamentünk eleibe. Utánna a­ hadakozásra és plántatar­­tományokra ügyelő Minister Lord Hat­­harst beszéltett: — „Én, úgy mond?, helybehagyom ezen Lordúr’ indító­s okait tsak azt jegyzem­ meg, hogy mivel ő már egyszer (1815 - ben) közönséges protestá­lai­ot adott­ be ennek a’ személynek (Bo­naparténak) fogságban való tartatása el­len, tehát tölle nem várhatjuk azt , hogy ő azokat a’ megszorittatásokat, mellyek­­nek ez a’ fogoly alájok vettetve van, rész­­rehajlás nélkűl megvisgálhassa, mivelhogy­­ előtte ezen személynek minden nemű megszori­ttatása kegyetlenségnek és igasz­ságtalanságnak lettni látszott. A’ Nemes Lord, részint azon íráson, mellyet Gróf M­­ontholon a’ Bonaparte’ parantsolatjára készített, részint egyéb mendemondákon, mellyek más útakon érkeztek hozzá, fun­­dálja projektumát. Ezen hírekre éppen oly szükségtelennek tartjuk valamit felel­ni, mint bizonyos Santine nevű ember­nek írására ,­ a’ melly legkissebb hitelt nem­ érdemel. Csak a’Mentholon’neve* alatt kijött írásra kívánom tehát fordítani ezen háznak figyelmetességét, minthogy ez valóságos Akta, mert ez valósággal által adatott Hudson J Lowenadl. Ezen tekintetben legelőbb azt az utasítást hozom itt elő, mellyet Sir Cockburne kapott, hogy magát mint Kormányozó Sz. Ilona’ szige­tén ahoz alkalmaztassa, ’s onnét való visz­­szatérése után,­mint követésre való re­gulát,­ az utánna következö Kormányozók­nak is általadja.. Ez az útasitás kijött a’ közönséges levelekben, ’s annak mássa ezen háznak is általadattatott. A’ mon­­dalik ezen útasitásban hogy , mivel Na­poleon mint hadi fogoly, úgy tartatik, tehát az ő annál bizonyosabb megörizteté­­sére megkivántatható minden megszorit­­tatások megtétetődjenek,de szükségtelenül ezeknél többre nem kell kibotsátkozni. E’volt a’ fundamentuma az Országlószék­­töl kiadatott minden útasitásoknak ’s a’ Hudson L­owe által elővétetett minden intézeteknek. Ezen utasításokon­ azótta semmi nyomos változás nem létetett; a’ mi létetett az a’ fogoly’ állapotjának kö­­nyebhittetésére szolgált. Az ő panaszai ezen két pontokra­ osztathatnak­ fel: — 1)­­ször, hogy másokkal semmi közösülése nincsen, sem írás sem beszéd által — 2)­­-)( **'

Next