Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)
1817-04-08 / 28. szám
Szól, hogy nem illendőképpen bánnak vélte. — ,,A’ mi az elsőt , tudniillik, azt illeti, hogy Bonaparténak, sem a’ Feleségihez, sem gyermekeihez, sem rokonaihoz írni, vagy ezektől levelet venni szabad nem volna , ezen tekintetben így fejeztetett ki az őtet illető utasítás : „A’ „Generálishoz vagy a’ hozzátartozókhozszól valakihez szolló minden leveleknek, „az Admirális’ vagy (ha a’ környűlállás „úgy hozza magával) a’ Kormányozó’ kezibe kell adattatni, a’ ki azt elolvassa előbb hogysem azon személynek, kihez „szoll , általadná. Hasonlónak kell történni azon levelekkel , mellyeket a’ Generális vagy a’ hozzátartozók irtnak valakinek. A’ Generálisnak vagy a’ hozzátartozóknak semmi levelet nem szabad, ha levél valakitől olyantól való, a’ ki nem „a’ szigeten lakik , külömben által adni, „ha tsak az Angliai hadi és holesnicalis Minoister eszközlése által nem küldetik oda; ,,’s hasonlóképpen minden leveleknek, „mellyeket a’ Generalis és a’ hozzátartozók a’ szigetről valamely másutt lakó „személyhez küldenek, elébb a’ nevezett „Anglus Ministerhez kell küldettelni boriaték alatt. Értelmesen tudtára kell adnia,a’ Generálisnak, hogy a’ Kormányozósnak vagy Admirálisnak kifejezett módon „eleikbe van szavattatva, hogy a’ Generálisnak minden kívánságait , mellyel: „magokat elő adhatják, eleibe terjeszsze „ő Britanniai Felségének. Ezen tekintetben nintsen szükség semmi előrevaló „vigyázással élni, hanem annak az irás„nak, a’ melly ezen kívánságokat vagy „feladásokat magában fogja foglalni, ki,,nyitva kell az ő kezekbe adattatni, hogy „egyszersmind ők is megtehessék a’ nékiek szükségesnek látszó jegyzéseket/4 E’ szerént, ha azt mondja Bonaparte , hogy nem irhat valakihez, a’ kihez akar, nem mond igazat. Ha azt akarja mondani , hogy nem irhat a’ nélkül, hogy levelét fel ne nyissák, már ez igaz, de megegygyez a’ Kormányozok’ eleibe adatott utasítással. Nem kell egyenes (tsupa) tilalomnak nevezni, a’ mi tsak feltétel alatt tilakoztatik. Továbbá a’ mondalik, hogy Európából a’ rokonaitól sem vehetett Semmi levelet. Nem igaz. Vehetett volna , mert az ő rokonai és barátjai írhatnak hozzá, tsak küldjék leveleiket az Anglus Ministerhez, ki azt megnyitni ’s azután bizonyosan kézhez küldeni fogja. Hanem mindenek felett megkivántató dolog az , hogy az ő rokonai akarjanak hozzá írni, mert még eddig minden rokonai közzül tsak az egy Jósef Bonaparte irt, a’ ki Amerikában tartózkodik, ’s a’kinek levele tavaly Októberben atz Anglus Ministerhez érkezvén , megnyittatott, ’s azután haladék nélkül elküldetett Napóleonhoz,a a a többi a jövő árkusban következik). Azt a’ Cashman nevű hajóslegényt, kit a’ Dec. 2-dikán történt dolgok miatt, mint gyilkost, Mártz. 12-dikén a’ Beckwith hóltja előtt, a’ hol a’ bűnt tette vala , felakasztottak, 16-dikban nagy pompával temették el. Sok kísérői voltak; véghetetlen sok nép gyűlt öszsze , de semmi lárma nem történt. A’ Ministerek’ Kurírja azt említi, hogy Konstantzinápolyból olyan levelek érkeztek, mellyek szerént a’ Császár nem akarja megesmerni a’ róniai szigetek’ függetlenségét, pedig már közönségesen tudva van, hogy Anglus Generális Maitland. már Korfuba megérkezett ’s a’ nagy Senátust öszszehivatta, az Országnak végképpen való organizálására. — A’ Parlamentum’ alsó házában nem régen a’ Portugallus seregeknek Montevideo alatt lett megjelenéssek ’s átaljában az insurgens Spanyol Amerikai tartományok eránt bizonyos magyarázatokat kívánván az Oppositzió’ tagjai a’ Ministerektöl, Lord Castlereagh ilyen nyilatkoztatást tett nékiek: — „Angliának a’ Portugallusok’ próbatételeihez nemcsak hogy semmi köze nincsen, hanem sőt in-