Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)

1817-04-08 / 28. szám

2­1­z­ kább ingadozás nélkül való határozása az Angliai Országlószéknek , az, hogy sem­mi olyan lépést ne tegyen, a’ melly Spa­nyol országnak javával és jussaival legkis­­sebb tekintetben is ellenkezzék. Az igas­­ság ’s a’ közönséges kötéseknek hűséges megtartása, helyességgel meg nem enge­dik Angliának azt, hogy az insurgált Spa­nyol kolóniákhoz tsak legkissebb segede­lemmel is viseltethessék. Semmi féle ke­reskedésbéli hasznok nem lehetnének oly nagyok , mint a’ milyen veszedelmes le­hetne ezen princípiumoknak megsértése. A’ Ferd­inandus királlyal 1814-ben tett kötésnek pontosan meg kell tartatni, mely­nek 3-dik toldaléktzikkelyében ezek mon­datnak: ..(­ Britanniai Felsége azt kiván­­nya, hogy a’ Déli Amerikában uralkodó nyughatatlan­kodások végződjenek­ el, és ezen tartományoknak lakosai a’ magok M­­onarkhájokhoz való engedelm­ességre térjenek viszsza , melyhez képpest kötele­zi magát ő Felsége, hogy a’ Britanniai alattvalóknak megparantsolja, hogy az in­­surgenseknek semmiféle fegyvert ne vi­­­­gyenek.“ .. .- t A" Times nevű újság felszámlálta, hogy Angliának tsak a’ Chinai théával való kereskedése mely nagyon megtsök­­kent. Azt mondja, hogy Angliában tsak az 1814-dik esztendőben 25,14o,ooo font - thea kelt­ el, a’ melyből ha nem többre legalább is 4,13o,ooo font Sterlingre telt a’ Státus’ jövedelme. A’ múlt egész esz­tendőben pedig nem kelt többel 20,480,000 font th­eánál, és az abból bejött taksa 3 millió font Sterlingre sem ment egészszen. Ezen nagy megcsökkenések a’ theátol va­ló nagy taksafizetést mondják okának len­ni, és azt erőssítik, hogy a’ theának azt az árrát vévén, a’ mennyit Chinában ad­nak éretté, Angliában a’ taksáját legalább 200 per centre lehet tenni, melynek az e’ következése, hogy lopva visznek­ be sokat. Corntvallisban számos gyűlés tar­tatván, de fá­rm­anélkül és a’ törvények­kel megegygyezőseg, kérőlevél határozta­­­tott a’ Parlamentumhoz, ennek reformál­­tatása ’s a’ Státus’ jövedelmeinek megki­­méllése eránt. — ,,A’ Ministerekkel ellenkező újságle­­velek , így szol­ a’ Kurír, nagyon örven­deznek azon, hogy az Északi Amerikai egygyesült Státusok az elölülőnek választ* tásában a’ magok voksolássok által kim­­­­tatták azt, hogy a’ Respublika’ pártfogói, a’ Föderalistákat vagy Aristokratákat, szá­mosságok által , nagyon felyül haladták. Kétségkívül azzal ketsegtetik magokat , hogy idővel Angliában ő is oda vihetik a’ dolgot. (Monroéról, kit most elöl­ülővé választottak, tudva van, hogy Res­publikái gondolkodású ember). Ily titulus alatt: Manuscrit venu de St. Helene li’ une maniere incon­­nu. Londonban Murray­ nevű könyv­árosnál egy irás jött világ’­eleibe , melly a’ Bonaparte élete’ leírását foglalja ma­gában, ’s úgy is adattatik­ ki, mint az ő tulajdon munkája. A’ Ministerek’ Kurírja már darabonként sokat kiadott belőlle. Az élőbeszédjében ezek is ott vagynak : —■ „Én semmi Commentari­ust nem írok, mivelhogy az én Országosomnak törté­netei elég esméretesek , ’s a’ világ’ újság­­kivonását táplálni nem akarom. Én ezen történeteket tsak sommásan számlálom elő, minthogy külömben characteremet és czélzásaimat mások nagyon tsudálato­­san festhetnék­­ le , én pedig valamint a’ fiamnak úgy a’ jövendő világnak szemei előtt is az akarnék megjelenni, a’ mi vol­tam. Ez a’ czélja ennek a’ könyvnek. Közre való botsátásában magános eszköz­zel kell élnem, mivelhogy ha az Anglus Mink tereknek kézb­e kerülne, tapasztalt ?A­bol tudom , hogy az ő Cancella m­ásokból többé ki nem menne. Északi Amerika, Új-Orleans városába azt az új hírt

Next