Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)
1817-04-08 / 28. szám
21z kább ingadozás nélkül való határozása az Angliai Országlószéknek , az, hogy semmi olyan lépést ne tegyen, a’ melly Spanyol országnak javával és jussaival legkissebb tekintetben is ellenkezzék. Az igasság ’s a’ közönséges kötéseknek hűséges megtartása, helyességgel meg nem engedik Angliának azt, hogy az insurgált Spanyol kolóniákhoz tsak legkissebb segedelemmel is viseltethessék. Semmi féle kereskedésbéli hasznok nem lehetnének oly nagyok , mint a’ milyen veszedelmes lehetne ezen princípiumoknak megsértése. A’ Ferdinandus királlyal 1814-ben tett kötésnek pontosan meg kell tartatni, melynek 3-dik toldaléktzikkelyében ezek mondatnak: ..( Britanniai Felsége azt kivánnya, hogy a’ Déli Amerikában uralkodó nyughatatlankodások végződjenek el, és ezen tartományoknak lakosai a’ magok Monarkhájokhoz való engedelmességre térjenek viszsza , melyhez képpest kötelezi magát ő Felsége, hogy a’ Britanniai alattvalóknak megparantsolja, hogy az insurgenseknek semmiféle fegyvert ne vigyenek.“ .. .- t A" Times nevű újság felszámlálta, hogy Angliának tsak a’ Chinai théával való kereskedése mely nagyon megtsökkent. Azt mondja, hogy Angliában tsak az 1814-dik esztendőben 25,14o,ooo font - thea kelt el, a’ melyből ha nem többre legalább is 4,13o,ooo font Sterlingre telt a’ Státus’ jövedelme. A’ múlt egész esztendőben pedig nem kelt többel 20,480,000 font theánál, és az abból bejött taksa 3 millió font Sterlingre sem ment egészszen. Ezen nagy megcsökkenések a’ theátol való nagy taksafizetést mondják okának lenni, és azt erőssítik, hogy a’ theának azt az árrát vévén, a’ mennyit Chinában adnak éretté, Angliában a’ taksáját legalább 200 per centre lehet tenni, melynek az e’ következése, hogy lopva visznek be sokat. Corntvallisban számos gyűlés tartatván, de fármanélkül és a’ törvényekkel megegygyezőseg, kérőlevél határoztatott a’ Parlamentumhoz, ennek reformáltatása ’s a’ Státus’ jövedelmeinek megkiméllése eránt. — ,,A’ Ministerekkel ellenkező újságlevelek , így szol a’ Kurír, nagyon örvendeznek azon, hogy az Északi Amerikai egygyesült Státusok az elölülőnek választ* tásában a’ magok voksolássok által kimtatták azt, hogy a’ Respublika’ pártfogói, a’ Föderalistákat vagy Aristokratákat, számosságok által , nagyon felyül haladták. Kétségkívül azzal ketsegtetik magokat , hogy idővel Angliában ő is oda vihetik a’ dolgot. (Monroéról, kit most elölülővé választottak, tudva van, hogy Respublikái gondolkodású ember). Ily titulus alatt: Manuscrit venu de St. Helene li’ une maniere inconnu. Londonban Murray nevű könyvárosnál egy irás jött világ’eleibe , melly a’ Bonaparte élete’ leírását foglalja magában, ’s úgy is adattatik ki, mint az ő tulajdon munkája. A’ Ministerek’ Kurírja már darabonként sokat kiadott belőlle. Az élőbeszédjében ezek is ott vagynak : —■ „Én semmi Commentariust nem írok, mivelhogy az én Országosomnak történetei elég esméretesek , ’s a’ világ’ újságkivonását táplálni nem akarom. Én ezen történeteket tsak sommásan számlálom elő, minthogy külömben characteremet és czélzásaimat mások nagyon tsudálatosan festhetnék le , én pedig valamint a’ fiamnak úgy a’ jövendő világnak szemei előtt is az akarnék megjelenni, a’ mi voltam. Ez a’ czélja ennek a’ könyvnek. Közre való botsátásában magános eszközzel kell élnem, mivelhogy ha az Anglus Mink tereknek kézbe kerülne, tapasztalt ?Abol tudom , hogy az ő Cancella másokból többé ki nem menne. Északi Amerika, Új-Orleans városába azt az új hírt