Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)

1817-04-08 / 28. szám

Hozta egy hajó a’ Meksikoi vidékekről, hogy a’Királyi seregek Boquillánál a’ partra kiakarván szállani , az ő czélzásso­­kat insurgens Generális Vittoria - Guer­­daloupe megsajditotta, ’s lesbeállván­, őket véletlenül meglepte és viszsza verte ; 456 részint elesett részint megsebesedett emberekből álló­ kárt tett nékiek. Sőt mondják, hogy ugyan ez az Gén. Vid­o­­rz‘a2,ooo,ooo hírszerekből álló szállitványo­­kat is elfogta a’ Királyi seregeknek, mel­­lyet ezeknek egy jó tsoportja Kerci­kraz felé kisért, a’honnét a’ pénzt­ hozó Spa­nyol hajókat Európa felé útnak szokták indítani. Ugyan ezen Borsuillai öbölben Ge­nerális Síriát három jól felfegyverkezett hajókkal látták óralkodni valami Meksi­­kói hajók. Chin­a, Anglia’ figyelmetességit nagyon ma­gára vonta a’ Lord Rd­herst? története Pekingben» E’ már a’második fényes és drága követsége Angliának, a’ melly min­­den haszon és czélztásnak elérése nélkül tette ezt a’ nagy útat. Először Lord Ma­­karney az 1795-dik esztendőben járt úgy, mint most Lord Amherst. Mind kettőjüknek az lett volna czélzássa , hogy az Angliai ’s különösen a’Napkeleti Indiai kereskedésnek nyithassanak kedvezőbb tsa­­tornákat a’ Clúnai birodalomban. Egy­­gyik se’ nyert semmit. Még eddig az Amerikaiak vannak ott legnagyobb betsil­­letően , vagy azért, hogy a’ C kínaiak félni kezdettek az­ Anglusoknak azőszom­­szédságjokban való igen nagy elhatalmaso­dásért,­ vagy pedig azért, hogy az Ame­rikaiak jobban tudják magokat a’ Chinai­­akhoz alkalmaztatni. Lord Staharney­­nek volt legalább annyi szerentséje, hogy a’ Ministerekkel való hoszszas alkudozás után megnyerte a’ Császár’ eleibe való botsáttatást a’ nélkül, hogy nem kellett előtte artzra a’ földre leborulni. Az al­kudozás közben előbb azt mondotta Ma­kartnei a’ China!­ Ministereknek, hogy ő reá áll arra, hogy az ő Császárjok előtt artzal a’ földre borúl, ha a­’ Chinai Mi­nisterek lekötelezik arra magokat, hogy az Angius Királynak képe előtt ők is hason­lóképpen fognak tselekedni. Erre a’ Chi­nai Ministerek­red nem állván, azután azt a’ feltételt tette nékiek Makartney, hogy ő éppen azt a’ tiszteletet fogja ten­ni a’ Chinai Császárnak is , mellyet a’ maga Monarkhájának az Anglus Királynak tenne, ki előtt ő a’nagy pompák’ alkal­matosságával egygyik térdére szokott es­ni, melyre­ végre a’ Chinai Ministerek is reá állottak, ’s így történt végre, hogy a’ Császár’ szinének látása nélkül nem kel­lett viszsza térni.. Az Amherg történetéről egy hoszszú IM/­­d­u/n érkezett Pekingböl Cantonba a’Vi­ce-Királyhoz. Az Edictum a’ Kia - King Császár országlásának 21 - dik esztendejé­ben a’ 9-dik hónap 15-dik napján datálta­­tott, melly a’ mi számlálásunk szerént a’ múlt esztendő’ Septemberének 5-dik napját teszi. Sommásan ezek mondatnak benne : — „Minekutánna az Anglus Kö­vet Lord Ankerst (a’ fregátját és terhe­sebb bagázsiáját Cantonnál hátra hagy­ván) maga a’ követséghez tartozó személ­­lyekkel ’s a’ hozott ajándékokkal a’ Sár­ga tengerre megérkezett ’s itt a’ Zh­e­i- Ling kikötőhellyébe­ kiszállott volna, né­ki és kísérőinek a’ kikötőhely’ kormányo­­zója vendégséget adott, de ők el szokott tiszteleteket megtenni elmúlatván már itt háládatlansággal láttattak fizetni a’ bará­tságos be­fogadtatás­ért. Thom­a Chenben megígérték ugyan hogy a’ Császár előtt a’ térdhajtás ’s a’főnek a’ földig való lebo­­tsátásabéli tiszteletet meg fogják tenni, hanem a’ mikor Yiuanban (a’ Császári nyári palotában)’a’ Császár őket, a’ thró­­nuson ülve , maga eleibe botsátani akar­ta volna, azzal mentették magokat, hogy a’ Követ roszszúl lévén, most nem teheti­­meg a’ maga udvarlását. Ekkor tüstént

Next