Magyar Kurir, 1818. július-december (32. évfolyam, 1-50. szám)

1818-12-18 / 48. szám

Urak, Harles és W­i­n­d­i­s­eh­m­an Urak mimen órán hozzá lógni szándékoztak az Gr ősi tudományok’ tanításához. Sok híres emberek számláltatnák elő, ki már helyben vágynak, mint Tanítók. Ilye­nek: Kasm­ir, Arndt, Hillmann , Hein­rik , Goldfusz, Maecke, ’s több­ mások. A’ tanulók is gyűlni kezdették már , ’s kétségkívül eddig többen volnának, ha az Universitas’ felállásának kihirdettetése ily későn, Oktober’ 18-dikán nem esett volnaa U­­ a­z Újságok. A’ Texasi Frant­ia nép’ állapotjá­ról, melyről feljebb irtunk, ilyen leve­let találunk a­ ma jött Újságokban. Ezt éppen egy odavaló Uj-lakos írja: — ,,A’ Mexikói Vice-Király Don-Nuiz-de.Apo­­daco, úgy mond, fenyegetni kezdett bennün­ket. Halljuk, hogy 1000 (tehát nem két­száz) Spanyol ’s ugyan annyi Indus katonát ’s egy Generálist küldött­el ellenünk. Mi jó állapotba helyhez­­tettük erősségemnkel; munitzionk is van e’ég , tsak eleség’ dolgában szenvedünk fogyatkozást. A’ vadat ’s fialat, mellyel élünk , magunknak kell lőni ’s fogni, ’s olykor érette az Indusokkal mégis ve­rekedni. Kékünk 400 jó készületü fegy­vereseink vagynak. Köztünk tsak két asz­­szonyok találtatnak, úgymint Madam Jo­­hannet és a’ Generális Rigand leánya , remek bátorsággal biró ’s magokat el­szánt aszszonyságok. Halljuk, hogy a’ Havannából is egy hajót kért a’ Vice-Ki­rály, hogy a’ part felől is korai vétessen bennünket. Állapotunk nagyon kritikus , de táplál a’ reménség, hogy minden ter­heken győzedelmeskedni fogunk, kivált­képpen, ha Európai ’s Amerikai baráta­inktól el nem hagyattatunk. Az Indusok közt is vannak szövetségeseink.“­­ * * ' * v Jelentes a M. Kurír T. Olvasójához annak iróji által.­­Eltökéllett szándékunk, hogy a’ M. Kurírt olyan alkalmatosság szerént való Toldalékokkal, mellyek szint’ úgy újság­­gyanánt szolgálhatnak, valamint a’ vé­gén lévő fél esztendőben tselekedtünk ennekutánra is betelyesíteni ’s kedvesí­­teni fogjuk. Közelebről fogunk szolgálni valami értekezésekkel Csokonai V. Mihály éle­téről ’s Munkájinak megitéltetéséről. Azt is feltettük magunkban, hogy ha olyas Mezei Gazdasági Tudósításo­kat, mint a’ milyeneket mostanság a’ M. Kurírba a’ Juhj­ászairól, bényom­­tatlottrunk, olyan ahoz értő, ’s nem tsak theoretieus, hanem valóságos tapasztalt gazdáktól, mint a’ milyen ezeknek ér­demes írója, bővebben kaphatunk, eze­ket is mint magános Toldalékokat, úgy nyomtattatjuk. Azt is gondolata vévén végezetre, hogy Hazánkban sok és fontos tekinte­tekből szükség volna egy oly Tiszti Kalendáriumra, melly Magyar Or- Bíogban az egyházi, Világi, és Tanitói Tisztviselők’ állapotját rangszerént tökél­­letesen elő adná, munkába vettük, hogy a’ jövő 1819-dik esztendőben egy új Ka­­lendáriomot adván­­ ki, azzal a’ M. Kurír minden Olvasójának kedveskedjünk. For­mája ’s minémüsége ennek egészszen a’ leszen, a’ melly azon Magyar Á­­­m­a­­naké volt, mellyel a’ b. e. Décsy Sámuel küldözött volt Olvasójának, az­zal a’ külömbséggel, hogy ezt mi most még telyesebbé tenni, ’s ennekutánra, a’ Tiszturak között eléfordulandó válto­zásokra nézve, minden esztendőnek vé­gén megújítani, magunkban feltettük. Hogy ezen Kalendáriomnak folytatá­sához annál hamarább hozzáfoghassunk, azon Érdemes ’s nagy Tekinteti! Urakat, kiket a’ Tiszturak’ neveinek felküldésére különös levelünkben megkértünk, ezen­nel közönségesen is , és illő tisztelettel kérünk.

Next