Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)

1819-06-08 / 44. szám

V­II IVI XLIV. GYÁR K UR B é­­­s b­ő I, Kedden, Junius’ 8-dikán 181 g. ■y , Frantzia Ország. Megegyezve erőssítik a’ Parisi újsá­gok­, hogy a’ Király a’ jövő Augustus’ 25-dikén meg fogja magát koronáztatni. Legtöbb dolgot adott mostanság a’ Frantzia közönség’ figyelmének a’ Szám­­kivettettek’ állapotja, mellyet külömböző szempontról néznek az emberek, aszsze­­re­nt, mint kinek kinek gondolkozása hoz­­za m­agával. Megirtuk közelébbi levelünk­ben, hogy a’ Ministerek egyátaljában el­lenzik azt , hogy a’ Törvényhozó kama­rák magokat ezen dologba avassák. To­vábbá ugyan ők azt se akarják teljes­séggel, hogy a’ Király maga in massa viszszahivja a’ Számkivettetteket, hanem tsak lassan lassan most egygyiket, majd a’ másikat. Végre abban a’ tekintetben is külömbséget akartak köztök tenni , hogy kik számkivettettek a’ Bonaparte’ Elbáról lett viszszajövetelekor bizonyí­tott magokviseletekért, kik pedig azért, hogy a’ szerentsétlen XVI - dik Lajos Ki­rálynak megölettetésére voksoltak volt. Az elsőkre nézve úgy gondolkoznak a’ Ministerek, hogy ezeknek mengedheti a’ Király a’ viszszajövetelt, de tsak külön külön, és ha megígérik, hogy a’Király eránt hűséget bizonyítanak és magokat semmi elleneczélzó próbatételekbe, nem avatják. A’ mi a’ második rendbélieket illeti, erőssítik, hogy ezekre nézve ek­képpen nyilatkoztatta volna ki magát a’ a’ Király az egygyik Ministeri Tanátsban : „Hogy valamint Testvére megölettetési­­,ért eleinten, hogy annak testamentomát „betöltéssé, senkin semmi boszszút álla­­­ni telyességgel nem akart, és azt se akarta „megengedni, hogy azok a’ kik annak „megölettetésére voksoltak volt, számki­­vettettessenek, úgy azólta , minekutánna „ezeknek számkivetetése törvényesen ki­­-mondatott, soha nem akart ’s ezután „se akar oly jovallást (projektumot) a’Tör* „vényhozó kamarák’ elejébe terjesztetni, ,,a’ melly ezen kamarák által a’ nevezett „számkivettettekre nézve egyszer kimon­datott törvénynek viszszavettetését illet­­­né.* — Minister Desollesnek a’ volt ugyan ezen tanátsban kinyilatkoztatott vélekedése, hogy az által, ha ezen Szám­kivettettek in massa viszszahivattatná­­nak, az idegen Hatalmasságokban is ked­vellenség gerjesztődhetne. De a’ mellyek mind olyan tekintetek , hogy a’ Számki­­vettetteknek időnként való és személlyes viszszahivattatássokat ellenzeni, éppen nem fogják. — Mondják, hogy minek­­előtte ezen fontos tárgy a’ Követek’ ka­marájában elő fordult volna, Decazes és Deserte Ministerek, a’ főbbeket ezen kamarának tagjai közzűl, és az olyanokat, kiknek beszédjeikre a’ többek is legin­kább halgatni szoktak, a’ Királynak és az egész Ministeri Tanátsnak részéről, előre tudósították volna. Nem régen a’ két Seversek departa­­mentjében a’ Plebánusok ’s ezeknek Vi­káriusaik, nem akarták megengedni az eltemettetést a’ Protestánsoknak, sőt még az olyan Catholicusoknak se’, a’ kik utol­só kenettel való élés nélkül haltak­ meg. A’ Préfektus tehát a’Polgármesterekre biz­ .

Next