Magyar Kurir, 1819. július-december (33. évfolyam, 1-53. szám)

1819-09-14 / 22. szám

Vtf*. 1 ■J rövid rajzolatból is ilelni lehol fii'*’■ e : — „é­ppen most jövök azon nézőhelyről (így ir valaki, a' Isi személyesen jelen volt a’ Manchesteri népgyülésen), a’ hol ezek tűl dolgok történtek. Az itt előfor­dult tolongást‘­nem lehet lerajzolni» A’ lázak előtt lévő vas rostélyokat az oda nyomult nép egészen bedöntötte; a’ pin­­tzékbe százanként hullottak vagy taszit­­tí­ttak­ le az emberek; a’piatz’ szomszéd­ságában keresve se’ lehetett volna egy ép­íijtel ve­. 7 ablakot találni , mind­ be volt verve. Itt valósággal nagyon tsudálatos formában lehetett öszszekeveredve szem­lélni az irtóztatót a’ nevetségessel. Az emberek legnevetségesebb módon fe­tren­­gettek egymáson , ?Sőt egymással a’ megful­ladásig; üszszeölelkeztek , másutt az egy­más­on fetrengv­k azo­n ipa­rko­dtak , hogy egy gyin a' másik felibe kerülhessen. Ily tsuflálatos volt a’ népnek elitergeltetése után a’megüresítlt piatz is, a' mellyel czi­­pők ,­­ csizma, kalap, sipka, páltza, és minden egyéb fele ruhadarabok fedtek­­be, mellyekböl látni lehetett, hogy me­lyik milyen tehetségű embereké, koroso­ké­ é vagy gyemre­seké,­­szegényeké­­ é vagy­­gazdagoké, férjfjaké-é, vagy aszszo­­nyoké voltak ? Az­ aszszonysereg’ szép se­lyem zászlója a’ szabadság sipkával , egy e gyű­tt öszszetapodtatva találtatott­ meg, ’s a’ többi.­­ Frantzia Ország. Parisban ezen esztendőnek első hat hónapjai alatt 199 önn’ gyilkosságok tör­téntek, úgymint 137 fér­fi és 62 aszszony személlyekkel, kik közzűl 146-ton való­sággal megölték magokat, 53-man pedig, tsak próbálták, de meggátoltattak ; 1­7- nek szerelem baja,66-nek melancholizá­­lás ’s életének megunása, a3-nak a’ játék ’s egyéb feslettség , 41 ■ nek önn’ hibájá­ból, vagy nem abból következett elsze­­gényülése, 6-nak a’ várt büntetés előtt való megszakadás okozták önn’ m­rgölás­­senre való vetemeddsseket; mi szolgál­tatott 36-nal: önn’ .megölésére indító okot, nem tudjak. Néhány hónapok előtt kijött Ujság­­leveleinkből emlékezhetnek Olvasóink, hogy két Frantziák hegyével és L­e­­gail a’ Morbihaui Esküdtek’ itélőszéke* elejébe állíttatván,, ezáltal olyitélet mon­­dattatott volt ki reájok, hogy abban, a’ mivel védőitalnak, nem bűnösök. A’ Mi­­nistériumnak ezen ítélet gyanúsnak tett­­ve­­ lenni, oda vitte a’ dolgot, hogy a’per meg egyszer elővetettessek, s hogy már most az Angers­i ítélő szék mondjon íté­letet a’­evezett két személlyekre. Ezen per már lefolyt az Angersi itélőszék előtt is. A’ dolgot röviden így újithatjuk­ meg Olvasóink’­ emlékezetében. Leguevel és S­egan eleintén • magok jelentették volt be a' Poli­tz­iai Ministernek, hogy ők plá­nomot készítettek volna a’ Morbi komi Departamentnek, a’ Legitimus Országlás ellen való fellázzasztatására, hogy véllek sok odavaló fő emberek egygyetértettek volna ez­en plánumban mint névszerént Gén. Gr. Bot­d­ery, Marquis Boissie­re, Oberster Coroller, Gróf Cornouail­­lies, és Hápitány Both ; ’s végezetre, hogy nékiek az Ánglus Országlószék se­gedelmet igért, ’s fegyvert (10 ezer pus­kát) már valósággal küldött volna. Azt is bemondották ugyan ők, hogy az ő ösz­­szeeskütt társaik hol szoktak öszszegyü­­lekezni , ’s hol vannak fegyveres és pus­kaporos magazinumaik. Hanem a’ per­nek folyta alatt Legnevel mind ezeket a’ feladásokat viszszavenni jónak találta, ki­­vévén azokat a’ környűlállásokat, mel­lyel« Angliát illetik, ’s hogy ők ketten Angliában jártak, ’s ott a’ tudva lévő lépéseket tettek volna a’ végre , hogy az Angliai Ministeriumot reá vegyék Kis Britanniának Frantzia Országtól va­ló elválasztására, és hogy Anglia azt

Next