Magyar Kurir, 1820. január-június (34. évfolyam, 1-52. szám)
1820-06-30 / 52. szám
ww wv WWW gokból lett kihagyattatása f azon úti szállitó eszközöknek megtagadása*1 mellyek a’ Királyi familia' minden egyéb tagjainak megadattatnak annak halgatással való elmellezése^'hogy, mint ő Felsége kívánta* lakására egy palotát rendeltek volna , az a szántszándékkal való kitett tö megvettetés, mellyel vélte a’ külső országokon találtató Anglai Nagy - követek,’s a’ magokat ezeknek befolyásokhoz alkalmaztató Tiszti-karok bántak*!— ezek valának azok az eszközök, mellyekkel öége ellen a’ végre éltek, hogy eránta azt az előítéletet felgerjeszthessék • a’ melynek igasságos voltát" csak a’ pernek lefolyta után kimondatott ítéletet, mutathatta Volke na meg. Minekutánna ezen Nyilatkoztatás az asztalra letetetett volna • arra Minister Castlereagh ekképpen felelt: — „Nékem itt most egy legkedvetlenebb,és legnehezebb kötelességet kell teljesítenem. Ezen kérdés,amelly meghatározás végett, a Parlamentem’ elejébe terjesztetett*^ nagyon terhes / ese mindazonáltal,mind két Felséges Személlyek’ java , és becsülete kivánnyák, hogy ezen tárgy eránt, minden kétségeskedések ,végképpen elhárittassanak. Tegnap"!*azért, nem találtam jónak, bizonyos megszállitásokra, (mellyeket Beimet nevű képviselő intézett vala a’ Ministerhez) , felem:" / hogy én fenn akarom ezen házban ,az indulatoknak arra szükséges csendességét tartatni/ hogy az igasság mind két résznek kiszolgáltattathassék. — „Hallám azon Nyilatkoztatást ,Urhellyet a Királyné ezen Kábínöző intézni jónak talált ö Felséget attól látszik tartani, hogy valatuelly titkos itélőszék által akarják megitéltetni. Hogy eshetik az, hogy az ő Felsége , ügyes és tudets Tanácsosai, ezt az ügyetlen félelmet elméjéből ki vettetni nem akarták?. Ha perlekedésre kerülne a’ dolog* minden bizonnyal a' Királynénak is, mint a’ Korona’ akármellyik alattvalójának,meg lenne az a’ jussa, hogy a* tanuknak szembeállittatását megkivánnya ; hogy a’" vád* pontjaira*’maga feleleteit adhassa; ’s as maga’oltalmazás’ jusainak minden egyéb eszközeivel élhessen/ De erről,még most,szó sincsen,* azon Biztosságnak* melynek kineveztetését én javallom* nem leszsz egyéb dolga, hanem csak, hogy meglássa: valyon azon Do*kumentumokban) mellyek a’ Parlamentum’ elejébe adattattak,találtatik-e valami in ajtó ok arra, hogy valamelly eszközhöz kellessék nyúlni , ’s ezen esetben, telyes hatalma leszen ezen háznak arra, hogy meghatározza: Hogy micsoda eszközhöz kellessék nyúlni ? Azt mondják a’ Ministerek ellen*, hogy az alkudozást,és a’ kedvezési systemát , tovább is kellett volna folytatniok. Erőssithetem, hogy, ha a’ Királyné azt nem cselekedte volna* hogy Angliában személlyesen megjelennyék* ’s az által ezen vetekedésekre maga alkalmatosságot szolgáltasson* az Országlószéknek*telyességgel nem volt czélzása az, hogy magát ezen dologba avassa/ De, mit lehete a’ további 'alkudozásoktól várni; midőn a’ S. Omerben folytattatott alkudozásoknak büntetést érdemlő gondolatlan kinyilatkoztattatása nyilván kimutatta, hogy a' Királyné ,a’ maga ügyes és derék törvénytudó emberei tanácslásaikra, a’ kik javát védelmezik, teljességgel nem halgat — „Sokféle boszszús beszédek folytattattak azért is , hogy a’ Királynénak a Parlamentum’ engedelme nélkül, 50,000 font Sterlingekből álló penzió ajánltatott volna.^ De Jusze’ tudjuk ,‘ hogy az efféle ajánlások^ mellyek azelőtt tetetnek, hogy sem a’ Parlamentumnak elejébe terjesztetnének $■ mind csak feltételképpen történ 424