Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)

1822-09-24 / 25. szám

megszabadították !­ A’szigetben vont nagy sátor alatt ki volt téve Felséges Uralkodó Királyunknak, és Eugenius Herczegnek képe, s az ütközetnek leábrázolása. Itt az innepet, Nemzetes Stojsits Péter, hites Prókátor Ur, szép deák beszéddel nyitot­ta­ meg, melly a halgatókat nagy érzé­sekre indította. Azután következett az ebéd, melly alatt Felséges Urunk, és az Uralko­dó Ház’ egésségéért köszöntettek­ el a’ po­harak, ’s mind annyiszor trombiták ria­­doztak, és a’ taraczkok dörgötték. Ebéd után némelly Hazafiak eljátszották azon Theátromi darabot, melly már 1819­. ez ütközetről készíttetett, ’s így vidám érzé­sek között muzsika szóval tért viszsza a* városba a’ Társaság ’s ott víg tánczal re­kesztette­ be a jeles innepet. Suurból, Nemes Veszprém Vár­­negyében. Mélt. Vásonkői Gróf ifjabb Zichy Miklós . Nagysága, midőn Sept.­lső napján Mélt. Báró Kray Mária Kis Asz­­szonnyal Tapolyán , Ns. Bács Vármegyé­ben, szerencsés mennyegzetet tartaná, úgy kívánta, hogy ugyan azon napon , az ő Palotai Uradalmában 12 pár Jobbágynak lakodalma, az Ököltségén kitartassék. Ezen Urasági rendeléshez képest Nemzetes Hein­rich József Kasznár Ur minden készülete­ket megtett, hogy az örömmel vállalko­zott Jegyesek, és násznépek, Földes Urok­­kal együtt, az öröm napot vígan ülhessék. E’ végből a’ násznépek, négy banda mu­zsikusok által kisértettek a’ Templomba , a’ hol Nagy Tiszt. Katskovits Benja­min Plebánus , és Vice Esperest Ur elő­ször az azon napi Evangyéliomból felvé­­vén ezen Verset. „Ne legyetek szorgal­matosak életetekről, mit egyetek, vagy mit igyatok, se testetekről mibe öltözze­tek“ — fontos előadással megmutatta az Istennek az emberi nemzetről való min­denkori gondviselését, azután a’ Jegye­sekhez fordulván, Őket hathatósan buzdí­totta, hogy mindenek előtt keressék elő­ször az Isten Országát, és az ő igazságát, a’ ki az nap különösen , az e jóltévő Föl­des Urak által , irántok való kegyelmét olly bőven kimutatta, ’s őket ezután sem fogja vigasztalás nélkül hagyni. Egyszers­mind serkentette a’ kegyes és jóltévő Föl­des Uraság iránt való háládatos tiszteletre és engedelmeskedésre. — Ezután követke­zett a' Mise, mellyet a’ Moori Kapuczinu­­soknak érdemes Guard­iánj­a tartott. A'szá­mos muzsikusoknak a’Choruson való zen­­gedezése, és a’Templom előtt harsogó mo­zsarak durrogása az innepnek ritkaságára egybegyült számtalan sok népet egészen elragadta. Mise után az esküttetés végbe menvén , a’ násznépek ismét muzsika szó­val a’ Tiszti lakáshoz mentek, ’s ott há­rom magyar tánczot járván , a hegyes Grófnak és Grófnénak tiszta örömmel hosz­­szú és szerencsés életet kívántak. Ezután a’ násznép hét házhoz feloszolván, más Vendégek pedig a’ Kasznár Urnát meg­­vendégeltetvén , a’ nem hivatalos Vendé­gek számára is , akó bor magosabb hely­ről lefolyattatott, így az egész nap víg Vendégség, és táncz között elmúlván, szün­telen csak a’ Földes Urnák áldásával zen­­gedezett a’ levegő , ’s ugyan ezen hálá­­datosságokat különkülönt a’házas párok szi­ves leereszkedéssel a’feljebb említett Tiszt Ur és Vendégei előtt kinyilatkoztatták, ’s Jobbágyi engedelmeskedéseket, és hiv tisz­teleteket örökre fogadták. Felelő: A. Pánczél Dániel.. Nyomtató: Stöckholzer H. F. (Nr. 648)*

Next