Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)

1822-12-20 / 50. szám

m­ert 395 Ferenczy István született Magyar Képfaragó’ hét munkája. Magyar Kurírunk, ezen esztendő Ja­nuár. 40. közlött már a’Tudományos Gyűj­temény 1821dikbeli Xldik kötetéből , Fe­renczy István magyar ifjú művészünk­nek azon két levele szerint holmit, mel­­lyeket az, Rimaszombatban lakó Atyjához irt s azokban művészi dolgozásairól is em­lékezik. Hazafiúi örömmel jelentjük most, hogy Ferenczynknek két művészi jeles munkája Rómából, szeretett Nádor - Ispá­nunk , Cs.­k Fő Herczegségéhez meg is érkezett ’s mind a’ kettő a Budai királyi vár’ egyik alsó szálájában áll. Egyike e­­zen munkáknak: egy ifjú pásztor leány, carrarai szép fejér márványból, a’ másik: Csokonai büsztje, alabástromból. Ezen két munkáján való dolgozását Ferenczy említette­ leveleiben is,­­mellye­­ket a fakadozó Genieben (lángész) rend­szerint lenni szokott egyszerűséggel irt) ’s hogy Hazánkba szerencsésen meg is ér­keztek , annak szívesen örvendhetünk. Illy munkáknál mindenkor az a’ leg­első kérdés, ha el vágynak e jól és egy­­beillőleg osztva a’részek, vonsz e magá­hoz bennek szinte megszóllaló kifejezés, tudott e a’ Művész a’ holt hideg köbe me­leg gyengéd életet lehelleni, gyúl e meg­pillantásokra a’ képzelésben is ollyas va­lami , mely a’ szivet is megragadja. Ha igen , ekkor tisztelettel hajlik a’ szép mi­­veltségü , illyen talentum előtt, büszkén nevezi földijének, s kész örömmel segíti minden, kit a Grátziák Vandalok buta sorába nem utasítottak. Ferenczynknek ifjú pásztori leánya gyönyörű munka. A’művészség kezdetét ábrázoló régi allegóriát fejezi­ ki általa, de a mellyet az ő ideák­ képzelése sokkal szebbre emelt A’ leány jobb lábával fö­vényben térdepel, a’mint Kedvese árnyé­kának abban mélázva húzogatott rajzát éppen végezi. Ezen való örömében élni látszik ábrázatján belső szíves hajlandósá­ga, a’ megszelídítő hív gyengédsége te­rűlel rajta ’s az első szerelemnek ártatlan ömledése , mellyet nem tett még tartalék feszessé, vonsz bájos vonásaiban. Igen kellemesen vagyon elrendelve helyzete is, különösen szép a’ bal keze’ tartása. Sem­mi sincs az egész képen, a’ mi a’leggya­korlottabb szemet is sérthetné, mert nem a’ mesterkélésnek sok bajba került mun­kája , hanem a’ bizonyos egyszerű ízlés­nek a’ kövön való önkéntes bajló megje­lenése. Erejét és a’szépségről lévő ideál­ját F­erenczy, az Antikok tanulása által nemesítette ’s ennél fogva a’ régi allegó­riát homályosabb korából kikapta ’s a’ le­ánynak délibb testtartást adott, derekát pedig már mesterségesen készült övedzet­tel folyatta­­ körül. Csokonai Vitéz Mihály falisztje igen tisztán és nagy szorgalommal készült. Hom­loka’ fürtjét, mint jeles költőnek, boros­tyán-koszorú keríti, orczáját mint Magyar­nak bajusz férjfiusitja ; nyaka egészen sza­bad minden kötő nélkül, melyén nemzeti köntösünk, mente van. Ezen képet Fe­renczy, hihetőleg a Prof. Márton Jó­zsef Ur által rézre metszetett és kiadott után készítette. Az ifjú pásztor leányt, Nádor Ispá­nunk Ő Fő Herczegsége nagylelkűséggel a’ Nemzeti Múzeumnak szánta , Csokonai büsztjét pedig a’ Debreczeni Reformatum Collegiumunk fogja küldeni, mellynek a’ mint tudva van, Csokonai éppen tanítvá­nya volt. A’ Pesti Nemzeti Muzeum új Kincset nyer ez által, reá gondoskodó Ná­dor-Ispánunktól; Debrecheen pedig új ne­vezetes látni valót tart­ fenn majd a’ Ref Bibliothekában, ’s hiszi az illyen művészi

Next