Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)
1822-12-20 / 50. szám
mert 395 Ferenczy István született Magyar Képfaragó’ hét munkája. Magyar Kurírunk, ezen esztendő Január. 40. közlött már a’Tudományos Gyűjtemény 1821dikbeli Xldik kötetéből , Ferenczy István magyar ifjú művészünknek azon két levele szerint holmit, mellyeket az, Rimaszombatban lakó Atyjához irt s azokban művészi dolgozásairól is emlékezik. Hazafiúi örömmel jelentjük most, hogy Ferenczynknek két művészi jeles munkája Rómából, szeretett Nádor - Ispánunk , Cs.k Fő Herczegségéhez meg is érkezett ’s mind a’ kettő a Budai királyi vár’ egyik alsó szálájában áll. Egyike ezen munkáknak: egy ifjú pásztor leány, carrarai szép fejér márványból, a’ másik: Csokonai büsztje, alabástromból. Ezen két munkáján való dolgozását Ferenczy említette leveleiben is,mellyeket a fakadozó Genieben (lángész) rendszerint lenni szokott egyszerűséggel irt) ’s hogy Hazánkba szerencsésen meg is érkeztek , annak szívesen örvendhetünk. Illy munkáknál mindenkor az a’ legelső kérdés, ha el vágynak e jól és egybeillőleg osztva a’részek, vonsz e magához bennek szinte megszóllaló kifejezés, tudott e a’ Művész a’ holt hideg köbe meleg gyengéd életet lehelleni, gyúl e megpillantásokra a’ képzelésben is ollyas valami , mely a’ szivet is megragadja. Ha igen , ekkor tisztelettel hajlik a’ szép miveltségü , illyen talentum előtt, büszkén nevezi földijének, s kész örömmel segíti minden, kit a Grátziák Vandalok buta sorába nem utasítottak. Ferenczynknek ifjú pásztori leánya gyönyörű munka. A’művészség kezdetét ábrázoló régi allegóriát fejezi ki általa, de a mellyet az ő ideák képzelése sokkal szebbre emelt A’ leány jobb lábával fövényben térdepel, a’mint Kedvese árnyékának abban mélázva húzogatott rajzát éppen végezi. Ezen való örömében élni látszik ábrázatján belső szíves hajlandósága, a’ megszelídítő hív gyengédsége terűlel rajta ’s az első szerelemnek ártatlan ömledése , mellyet nem tett még tartalék feszessé, vonsz bájos vonásaiban. Igen kellemesen vagyon elrendelve helyzete is, különösen szép a’ bal keze’ tartása. Semmi sincs az egész képen, a’ mi a’leggyakorlottabb szemet is sérthetné, mert nem a’ mesterkélésnek sok bajba került munkája , hanem a’ bizonyos egyszerű ízlésnek a’ kövön való önkéntes bajló megjelenése. Erejét és a’szépségről lévő ideálját Ferenczy, az Antikok tanulása által nemesítette ’s ennél fogva a’ régi allegóriát homályosabb korából kikapta ’s a’ leánynak délibb testtartást adott, derekát pedig már mesterségesen készült övedzettel folyatta körül. Csokonai Vitéz Mihály falisztje igen tisztán és nagy szorgalommal készült. Homloka’ fürtjét, mint jeles költőnek, borostyán-koszorú keríti, orczáját mint Magyarnak bajusz férjfiusitja ; nyaka egészen szabad minden kötő nélkül, melyén nemzeti köntösünk, mente van. Ezen képet Ferenczy, hihetőleg a Prof. Márton József Ur által rézre metszetett és kiadott után készítette. Az ifjú pásztor leányt, Nádor Ispánunk Ő Fő Herczegsége nagylelkűséggel a’ Nemzeti Múzeumnak szánta , Csokonai büsztjét pedig a’ Debreczeni Reformatum Collegiumunk fogja küldeni, mellynek a’ mint tudva van, Csokonai éppen tanítványa volt. A’ Pesti Nemzeti Muzeum új Kincset nyer ez által, reá gondoskodó Nádor-Ispánunktól; Debrecheen pedig új nevezetes látni valót tart fenn majd a’ Ref Bibliothekában, ’s hiszi az illyen művészi