Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)

1823-03-21 / 23. szám

r/1­­179 f/ie­ dett a’ viadalhoz, de többszöri döfések után mind két részről, megkapja a’ kard­ját Fepe , kicsafarja kezéből baljával, ’s a’ maga kardját m­ejjének szegezvén, ura le­szen életének. Ezzel alkalmasint vége tett volna az egész dolognak, ha Car­­rascosa, ismét kardjához jutván, meg nem újította volna a’ viadalt melly újra he­vesen folyt mind addig, míg Pepe várba döfvén ellenkezőjét, azt a’ további vívás­ra alkalmatlaná tévé. Ezzel a’ duellum­­nak vége lett: Portugallia és Brasilia. A’ Madrit­ Universal nevű Újság, egy Febr. 15d. költ levelet közöl Lisbonából, mellynek következésében ottan, valamelly hatalmas felekezet az iránt tett próbát, hogy a’ mostani Ministeriumot, különö­sen a’ külső Minisztert Pinhoirót, tovább állítana az útból. A’ nevezett Újság azt tartja, hogy azon környúlállás, melly sze­rint a’ félszigetnek mind két Fő­ váro­saiban, ugyan azon egy időben tétetnek czélzások a’ Ministerium ellen, nagy fi­gyelemre n­éltó. —Más, ugyancsak Lis­­bonai tudósítások szerint, a’ Cortesek olly határozást tettek, hogy az idegen Armadának a’ pyrenaeumi Félszigetbe menetelét , a’ portugalliai igazgatás, ugyancsak Portugallia ellen való hadizer­­nél gyanánt is veszi. Az is beszélik hogy Lisabonaban várják ánglus Generális Sir Robert Wilsont, ki a’ portugallia Arma­dánál majd fontos tisztséget visel. Egy Lisbonai levél így szól: Febr. löd. ,,A’ pénz-szóké olly nagy ezen Or­szágban, ’s a’ kincstár annyira kiürült, hogy a­ közönséges Tisztviselők, szinte a múlt Novembertől fogva, semmi fize­tést sem kaphattak. Januáriusban még a’ királyi Ház’ hónapi költségét sem tudák egészen egybeszerezni. De mind e’ mel­lett is» 100Q embert szállítottak Bahia fe­­lé, ’s teszik a’ rendeléseket a’ végre , hogy Spanyol Országnak, a’ Francziák­­kal közelgető háborújában, segítségül le­hessenek. Hanem azon teljes kimeritte­­tésnél fogva, mellyben Portugallia van, sem Spanyol Országnak hasznos Szövet­ségesévé, sem Brasiliának félelmes ellen­ségévé nem lehet. Sőt a’ kettős háború még rég veszedelmébe süllyesztheti. A’ Nép is mindenfelől békételenkedik. A’ Rio de Janeiroi Újság, a’ Császár és Császárné Udvarai Nagy - Tisztjeinek lajstromát közli Dec. 24­. S­p­a­ny­ol Amér­ik­a, Jan. 2/C d. indult levelek jelentik Ja­maicából, hogy azon hónap’ 3d. Santa Marta megadá magát a’ spanyol királyi Seregeknek, melly szerint a’ columbiai Szabad - státusnak ezen táján, vannak te­hát még, kik a’ Spanyolokhoz húznak, ’s ezeknek egy erős helyek is van, jólle­het az ottani Insurgensek, két különbö­ző óldalról nyomulnak­­ elő , hogy azon helyet újra elfoglalhassák* Fr­a­nczi­a Orsz­ág. A’ Patrek Kamarája Mártz. Gdk ai Marquis Orvilliers jelentését halgatta­ ki, különbféle Korona - jószágok’ kicserélése iránt; elfogadta a’ Deputatus Kamara ál­tal az 1823-ra szólló rendkívül való Cre­ditum tekintetében hozott törvényt, ’s egy Biztosságot nevezett a’ Gróf Ferrand javaslatának megvizsgálására, melly a­ Pair - Kamarának­­ törvényszéki folyamat­­ját illeti. Gróf Lagarde, Febr. 12­. Pair­­nek neveztetvén, hitét ma tette­ le. A Journal des Debats, a’ Deputatus Kamarának Manuel iránt tett rendszabá­sairól, következendő czikkelyt közöl: „A’ rendkivűlvaló Creditum’ megnyittatását illető törvény, csaknem egyenlő akarat* X *

Next