Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)
1823-05-30 / 43. szám
itt 338 Hi* ha egyszer hatalmukra esik, akkor reátok nézve örökre elveszett. Gyorsan ’s egész elszántsággal lássatok azért a’ dologhoz, gyűjtsétek egybe a’ Szigetekbeli Hazafiakat és törvényes embereket: hir-tetessétek ki függetlenségteket; Morót ’s más erős helyeiteket rakjátok meg seregekkel; fegyverkeztessétek fel Militziátokat, válaszszatok egy törvénytudó, igazságszerető és magamérséklő férjimt Cuba’Praesidensévé ; — tartsátok fenn mostani Constitutiótoknak minden hasznos rendszabásait; nyissatok meg kikötőjiket minden barátságos indúlatú Nemzetek előtt;a’ portékáknak bé - és kivitelek legyen igazságos egybefüggésben; töltsétek* bé a’ közönséges hivatalokat hű és hiteles emberekkel; büntessétek meg a’ Nemzetek jussának ’s belső törvényieknek minden megsértését védelmezzétek hathatósan a’ személyek’, birtokok’ és mindenféle Vallás - felekezetnek jussait; tiltsátokel a’ rabszolgáknak szigetetekre vitetéseket; — büntessétek háláltal a’ tengeri rablást; szerezzétek meg igazságos voltotok, virtusaitok ’s liberalitástok által, ,a’ pallérozott világ’ bizodalmát.“ „Cubai lakosok! Lesznek majd, a kik azt mondják, hogy az Egyesült Státusok’ Polgárait ön haszon keresések vezeték , midőn nektek, függetlenségtek kinyilatkoztatását tanácsiak, és hogy ők nem akarják megengedni, hogy termékeny és nevezetes szigeteteket Nagy Britannia elfoglalja. ’S ezt helyesen is mondják.—A’ jó nép nem ismertettetést. Éppen nem szeretjük tő szomszédunknak az olly Hatalmasságot, melly mikor törvénye ’s Politicája nem mérsékelik, elnyom minden igyekezetét és kereskedési lelket. De ha szinte nem szeretjük is ezen szomszédságot , tőle azonban meg nem ijedünk; készek és olly karban is vagyunk mi, hogy jussainkat, ha azok megtámadtalak, védelmezhetjük; de nektek Cubaiak! nagyobb hasznotok kocz’áztatik , u. m. honno*tok, jussaitok, és szabadságotok. Spanyol Ország, a’ mint már mondottuk, tehetetlen védelmezésükre, és abban az esetben is, ha szigetetek’ általadalasa, melly egyik tárgya volt a’ Veronai és Madridi tanácskozásoknak, még meg nem erősittetett volna» úgy is azt kívánja az okosság ’s önnön hasznotok azt hozza magával, hogy magatokat függetleneknek hirdessétek, míg nem bizonyos tudósítást vesztek, hogy a’ megtámadok kitakarodtak a’spanyol földről ’s nem érhetek czéljokat a’spanyol szabadság’ letiporásában, akkor leszen egyedül ideje, hogy ha kedvetek van még hozzá, ismét az előbbeni Igazgatás* védelme alá adassátok magatokat.“ „Ha a* gondviselés azt végezte volna el, hogy Spanyol Országot megalázza a’ szabadságnak közönséges ellensége, akkor tulajdon fegyveretekben, erőtökben ’s vítézségtekben találhattok ’s kell találnotok védelmet. Különben Colonistájivá lesztek egy olly Hatalmasságnak, mellynek törvényei ’s igazgatása, a’ ti feldlelüsd ’s hajlandóságtokkal öszve nem férve várjátok ezen háborúnak kimenetelét; határozzátok el magatokat a’ szabadságra, ’s azok lesztek. Déli - Amerika veletek tart, veletek ezen Országnak szabad emberei, ’s az egész világnak liberalis vélekedése és kívánsága a’ ti pártotokon vannak.“ „Spanyolok! Cubának lakosai! Határozzátok meg magokat, határozzátok minél elébb. Szabadság és függetlenség, vagy ánglus igába görbedés ; szabad Ország, független nép, kereskedés az egész világgal, ’s magatok választotta Igazgatás, avvagy IV György Anglus Király, Britanniai seregek, britanniai törvények, ’s britanniai Monopóliumok ! — Vegyétek fontolóra a’ különbséget ezek között, ’s mutassátok meg, hogy érdemes mara