Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)

1823-04-08 / 28. szám

JW* 223 nak azon jelentése olvastatott­­ fel, melly azt ajánlja, hogy a’ közönséges Credi­tum’ öszveséges Administratióját, Sevil­lába kell általtenni. A’ jelentésnek több czikkelyeit elfogadák a’ Cortesek, ’s ha­tározások a’ következendőkben áll: „A’ „közönséges Creditumot kormányozó iun­­sta, az Igazgatással együtt Sevillába ,,megy. Ha valaki annak tagjai közzűl, „ezen Decretumnak elfogadása után egy „hónap múlva, rendeltetése’ helyén nem „leszen , elesik tisztségétől, ’s helyét más „tölti­­ bé/‘ „Az Igazság Minisztere azt a’ követ­séget vitte­­ meg a’ Corteseknek , hogy ő Felsége még mindegyre kínlódik poda­­grájával , ’s a’ Királyné is mindcsak a’ régi állapotban van. De mind ezekkel a’ Cortesek nem sokat gondoltak, ’s a’ mellett maradt a’ dolog az utazásra néz­ve , a’ mint egyszer meghatároztatott/4 „Midőn a’ Király elutazott, az azon útszakbeli házak, mellyeken a’ királyi fa­mília szekereinek keresztül kelle men­niük, szomorúság jeleűt, csaknem mind bé valának zárva. Mindenütt rémülés uralkodik. A’ Cortesek, a’ mint hallik, Mártz. 22­. indúlnak Sevillába/4 .,Cardinalis de Bourbon, Toledoi Érsek, a’ spanyol Revolutio egyik legtü­zesebb pártfogója Mártz. tvd. életének 4511. esztendejében meghalt/4 Egy levél, melly Perpignanból Mártz. l­d­. indúlt, jelenti: ,,A’ 2ód. Regement’ két Barahonai, mellyek ide, az Angou­­lemi Herczeg jelenléte alatt, őrizetül ren­­deltettek , ma azon parancsolatot vevék, hogy a’ határszélekre mennének. Azt hi­szik , a’ spanyol Linean való mozgások adhattak okot ezen rendszabásra. Ugyan is a’ a* mint mondják, Mina Mártz. Izd. és i8d. napjain az egész első Líneát meg­vizsgálta , ’s Armadája’ helyet kirendelte. Mina maga uniformis nélkül volt, Gene­rális Lobéra pedig a’ ki kísérte, unifor­misban. Báró d’ Eroles au Cargol Rege­ment’ Divisióját melly 700 főből áll ’s St. Elmeben (Franczia Országban) fek­szik, és 300 Hit­­ ármadabeli szökevé­nyeket mustrált­ meg, ’s maga és fami­­liája számára egy házat bérlelt­­ ki Ba­­nyuls des Aspresben, hogy Divisiója’ or­­ganisalására ügyelhessen, mellyben a* mint mondják Gróf Verges, a Hadi-mi­niszter Adjutánsa segélli. Utóbbi, ma in­dult Banyulsba. Generális Despres, a’ keleti Pyrenaeumi Armada Generalstáb­­ja’ Fő-vezére, ma érkezett­ meg ide. Ezen franczia Armada’ ereje , ha teljes számmal leszen, a’ Hi­­ armada két Di­­visiójával együtt, 32.000 emberre telik/4 haragossában , midőn a’ katonák sorsvonás által szedetnének, félelmes mozgások ütték­ ki magokat; hasonló moz­gások valának Arragoniának több váro­saiban és helységeiben is, ’s a forrás olig erőbe volt, hogy közönséges kiron­tásától lehetett tartani. Az Arragoniai Fő­vezér D. Felipe Montes, fő hadi­szál­lásáról Prágából, egy Proclamatiót bo­csátott­ ki, mellynek pontjai ezek: i) Minden várost, melly az illető tartomá­nyok polgári kormányozójától rendelt katonai sorsvonásnak nem akar engedel­meskedni, seregeim őrizet alá vesznek. A’ tavalyi tanács újra béiktatatik , ’s az ideinek tagjai két esztendei gálya rab­ságra ítéltetnek, ha csak világosan meg nem tudják mutatni, hogy vagy az ifjú­ság vagy valami ellenséges erő miatt, a’ dolog végrehajtásában meggyőzhetetlen akadályok adák­ elő magokat 2) Azon ifjú emberek, kik a’ tanácsnak nem akar­nak engedelmeskedni, elfogattatnak, és mint szökevények úgy büntettetnek. 3) Ha az efféle engedetlenek elfogat­atása’ alkalmatosságával a’ nép egybecsoporto­­zik, a’ kik magokat a’ dologba avatják, hadi szolgálatra vitessenek, az indítók

Next