Magyar Kurir, 1823. július-december (37. évfolyam, 1-53. szám)

1823-10-14 / 31. szám

res 243 rt* senek. E’ miatt sok gazdag lakosok azon vanak, hogy Gibraltárba futhassanak. — A’ Cortesek kis Flottilláját, ez idő szerint , Dionisio Capaz kormányozza. Ouiroga, a’ kóborlókat szedi * egybe Cá­­dix’ ttszám­, hogy belőlök­ egy szent Tra­­galista Bataliont formáljon. — Murcia- Lan hatvan spanyol Tisztet vetettek töm­­löczbe, kik ellen az a’ vád, hogy Bal­­lesp erostól Riegóhoz mentek • által. — Carthagena ellen nehéz ágyúk küldetnek, ’s Sempere és Bessieres, Alicanténak­ tar­tanak.“ A’ Journal de Francfort Sept. ed. következendő spanyol tudósításokat közöl Párizsból, Oct. elsőjéről: Puerto de Szanta Mária, Sept. 22­. A’ Leon szigetére való kiszálláshoz min­den előkészületek végre­­ hajtattak , Gén. Lieut. Gróf Bourmont’ kormányzása alatt. A’ kir. Herczeg és a’ Major- Generalis Chiclanába mentek, hogy az említett ké­születeket újra szemü­gyre vegyék. Leon szigete’ megtámadása iránt minden órán várjuk a’ parancsolatot. A’ szelünk igen kedvez­ő , az éjtszakák kellemetesek. Leon szigetének szélső strázsájáról 30 ember jött által hozzánk. Ezen szökevények azt mondják, hogy a’ Línea - seregek­ béké­­telensége a’ legfőbb polezra hágott, ’s készek az ő példájokat követni. A­ melly nap Szanti-Petri erőssége ostromolta­tok, a’ szigeten közönséges volt a’ zen­dülés, ’s minden Cádixba futott. A’ Királlyal mostanában nagy kímé­léssel bánnak. Gen. Bourmont, a’ mint hallik, ma estvére személyesen fog megjelenni a’ fő Hadiszálláson, hogy a’ kiszállásra nézve vég határozását vehesse a kir. Herceg­ségének. Maorit, Sept. 26d. Riego kiszaba­dult azon franczia Tiszánek kezei közül, ló az ő lovát vezetékén vivé. Úgy lát­szik , hogy ez a’ gondviselés munkája, melly ezen gonosztevőt önként spanyol kézre kívánja juttatni. Pamplona, Sept 18d. A­ Pamplonai Kormányzó azt a’ kedvezést nyeré a’ Ca­­pitulation alkalmatosságával , hogy az erősségből két fedett szekeret vihessen­­ki. Ezen szekerek a’ végre valának ren­delve , hogy rajtok , a’ Pamplonában szolgált franczia szökevények elrejtezhes­­senek; hanem ezek sokkal nagyobb szám­mal valának, hogy sem ezek két szekéren megférhettek volna, mellyért is őket a’ Spanyolok, spanyol Uniformisba öltözte­tek, ’s mint őrizet - seregbelieket úgy akarak magokkal vinni. A’ franczia ka­tonák azonban tüstént reájok ismertek, ’s kiszakasztván őket a’ hadi - foglyok’ so­rai közűl, általadák a’ franczia tiszti­ hi­vataloknak. Od­. elsőjén egy Utánírásban jelenti az Etoile, hogy Gen. Lopez-Bannos és a’ Badajozi erősség, megadák magokat. MM­W­MMVV^ A’ Journal des Debats ezen tudósítá­sokat közli Oct. ad. Sarriából (Barcelona alól) Sept. 26d. Lobéra 2000 emberrel elment Tarrago­­nából ’s Lerida felé vette útját. Gen.Tro­­melin és Báró d’ Eroles elegendő erővel űzik. Tarragonában újra Milans vevé­­által a’ Fő­­ vezérséget. Toulousei Újság-levelek jelentik: Perpignanból, Sept. 22..: ,,A’ spa­nyol hadi - foglyoknak 3d. csapatja (a’ Barcelonaiak) ide megérkezett. Ez a csa­pat 20 Tisztből 491 Al-tisztből és Köz­emberből áll, kik között 20 franczia szö­kevények találtatnak. Ez a’ csapat is, va­lamint a’ két előbbeni, Montpellierbe utasíttatott, a’ sebeseket és a’ franczia szökevényeket kivévén A’ 3 csapatnak öszveséges száma 209 Tisztre ’s 1632 Köz­emberre, mindöszre 1841 személyre te­lik. Ezek között vannak 12 franczia Tisz­­

Next