Magyar Kurir, 1823. július-december (37. évfolyam, 1-53. szám)
1823-10-28 / 35. szám
r*+ 274 ^ utolsó jeladást várak a’ seregeit midőn az ellenség, látván, hogy meg nem felelhet az ellene létetett megtámadási eszközöknek, mellyeket seregeink’ heve még inkább nevelt, fogoly Királyában keresett menedéket azon zivatarok ellen, mellyek feje felett borongottak. A catholicus Felsége viszszahelyheztetett teljes jussaiba , ’s egyik Tisztje levelet hozott tőle az Angoulemi Herczegnek, mellében jelenté a’ Király, hogy rövid időn megérkezik a’ Fő - Hadiszállásra.“ ,,A’ Király és Királyné Ő Felségek, úgy a’ kir. Herczegek ’s az egész királyi Familia valósággal el is evezőnek Oc. elsőjén Cádixból a’ legjobb időben, az ezen város’ bástyáin lévő ’s az egész tengerparti ágyúknak durrogásai között, ti iji órakor érkezének meg Puerto de Szánta Mariába , hol O kir. Herczegsége által fogadtattak, körülvétetvén egész Generál- stábjától és seregeink egy részétől , mellyek mind azon Örvendezés mellett is, mellyben felséges Vezérek illy szerencsés történetnél fogva részesült, nagyon sajnállottak hogy új viadalban nem lehet alkalmatosságok vitézségeket é s magok feláldozását újra bebizonyítani.“ „Ő Felsége parancsolatjainál fogva Leon szigete és Cádix által adattak Oc. 3d. a’ franczia seregeknek, ’s minekutána a’ spanyol seregek kvártélyokra takarodtak volna, mi más nap mind a’ Szigetet mint a’ várost megszállánk. A’ hajós-osztály ugyan az nap beevezett a tengeröbölbe, ’s a’ seregeket kiszállttá a szárazra.“ ,,Míg Cádix alatt illy nevezetes dolgok estenek, az alatt a’ 3d. és 5d. Armada-testek is szedék részekről iparkodásaiknak gyümölcseit. Szantona vára a’ Sept. lld. között Capitulatiónál fogva 28d. elfoglalhatott, találtatván benne 150 ágyú és 10,000 puska; Sz. Sebestyén vára pedig, melly ellen a’ Pamplonán erőt vett ostromló ágyúk küldettek, megadá magát Gen. Lieut hieardnak, ki az erősséget Oct. 3d. meg is szállá.“ .,Hozzánk érkezésével egyszerre parancsolatokat adott Ő cath. Felsége, hogy minden erősségek, mellyek még eddig ellentállanak , a’ royalista Armada osztályainak vagy a’ hozzájok legközelebb fekűvő franczia seregeknek általadattassanak, mellyek azokat ő Felsége nevében majd rövid időn el is foglalják. Ezen erősségeknek Kormányzóji, hihetőképen a’ Cádixi Vezérek példáját fogják követni, ’s e’ szerint a’ Félszigeten lévő hadimunkálódásokat úgy lehet tekinteni, mint a’ mellyeknek rövid időn végek vettetik.“ A’ Puerto de Szanta Máriái F’ő Hadiszálláson , Oct. 5d. 1823. O kir. Herczegsége’ parancsolatjából: Gróf Guilleminot, Major-Generális. Oct. 1, 2. és 3d. napjain, és így a’ franczia seregek’ bémenetele előtt, a’ Cortesi-gyűlésnek számos tagjai, ’s egyéb magokat veszedelemnek kitett személyek, a’mint hallik , Cádixból csónakokon eveztek el Gibraltárba. Közöttök vagyon Ouiroga , Galiano, Arguelles ’s a’ 1., valamint Wilson és Lord Nugent is. A’ Spanyol Országi hadi történetek most már nem sokáig foglalják el a’ köz figyelmet; a’ még ostrom alatt lévő erősségeknek meg kell magokat adniok, minthogy Kormányzójik parancsolatot vettek a’ Királytól, hogy minden további ellentállásnak véget vessenek. Tudjuk pedig, hogy a’ constitutiós Vezérek mindenkor azt szokták felelni a’ felkérésekre , hogy erősségeiket csupán a’ Királynak nyilvánságos rendelésére adhatják áltál. Az Octifidikai Etoile szerint, Ő Felségek, a’ spanyol Király és Királyné ’s a’ kir. Herczegek f. h. 6. reggel indúltak el Xeresből, é s hb. délután Lebrijába érkeztek, hol meghalni szándékozták. Más nap Uteráig mennek, ’*