Magyar Kurir, 1824. január (38. évfolyam, 1-2. szám)

1824-01-02 / 1. szám

I MAGYAR KURÍR. Becs, Pénteken, Januarius’ 2 d i­k án , 18­24« s*rss rrß rn ims tes tss trs imm in trMsrs tg+ssM.^tit.tcMississ.tSM zif iS'trzz a-sa.;** sst itsszk Spanyol Ország. A’ Restaurador czímű Újság feddi azokat, kik azt hiszik, hogy néhány Te Deummal ’s Éljen - kiáltozásokkal már az egész dolog el vagyon igazítva, ’s hosz­­szas czikkelyben fejtegeti a’ mit ő a’ meg­­győzetett pártosság hadi fogásának szo­kott nevezni , ’s a’ melly pártosságnak ügyét korántsem tartja el annyira elve­szettnek mint hiú bizonyossággal sokan képzelik. „Mert“ mond a’ nevezett Új­ság ,,a’ Monarcha’ állhataossága , a’ jó Royalisták’ óhajtásai, a’ Népek’bámulás­ra méltó ’s csaknem csodálni való gon­dolkozása módja koránt sem elegendők; ’s a’ bajt nem olly könnyű orvosolni. A’ világot pusztító pártosok, századokon ke­resztül megtörik pályájukat. A’ kik ki­halnak, másra hagyják mintegy öröksé­gül plánumaikat. A’ Cádixi és Madriti, ’s ezek viszont és a’ Londoni pártosok, mind azon egy planum szerint dolgoz­nak. Győzedelmet veszünk ma rajtok, ’s ők már holnapra kezdenek munká­­lódni, ’s egyszer csak előteremnek újra, valamint a’ Guadiana, melly rövid eltű­nése után, kettőztetett erővel buzog­ fel a’ föld’ gyomrából, hova rejtezett volt. Ön szégyenekre vallják­ meg bízvást a’ Royalisták, hogy egyenetlenségekkel a’ Hazának ’s a’ köz atyának (a’ Királynak) különben is kellemetlen helyheztetései­­ket magok öregbítik, mib­őn a’ helyett, hogy királyi­ széke korai egyesülnének annak tartóssága’ örökösítése végett, és a’ helyett, hogy meghághatatlan bástyát formálván, melly mind a’ magunk mind az ő ellenségeit elrezzentse ’s számunkra a’ győzedelmet állandóvá tegye, csupán egymás bévadolásáért jelennek, meg. Szá­mos személyek egyedül hivatalokat ke­resnek magok ’s az övéik számokra , mi­kor gondjaikat a’ Király’ javára ’s kirá­lyi­ székének megfundálására tartoznának függeszteni.“ A’ seregeknek Cataloniában leendő elhelyheztetésekről így írnak déli Fran­­czia Országból Dec. 13­. ,0A’ köttetett szerződésnél fogva, Barcelonától dél fe­lé egy helyet sem fognak megszállani a’ franczia seregek, ’s az ezen erősségből Franczia Orságba vivő katonai úton is csupán azért állíttatnak­­ fel némelly csa­patok, hogy a’ Kelet-pyrenaeumi De­­partementtel az egyesülést fentarthassák. Tarragona és Lerida spanyol kézen ma­radnak, ’s franczia őrizet nem megy be­­léjek. Hostalrichra nézve, a’ mint hal­­ak , még Madridból várnak határozást. Barcelonán kivűl, ekkoráig csak két hely vagyon kijelölve (Figueras és Leo d’ Ur­gés), mellyekben őrizet - ármadabeli sere­gek maradnak. A’ Valenciai nagy tarto­mányból hasonlóal eltakarodnak a’ fran­caia seregek. A’ Catalóniai fő Kapitány’ és a’ tartomány fő tiszti­­ hivatalainak he­lye Tarragona leszen, minthogy Barch­­ip­ában a’ franczia Fő-vezér fogja gya­koribni mind a’ polgári mind a’ katonai hitalmát. Azt mondják, Báró d’ Ero­es mindent elkövetett arra nézve, hogy a’ Barcelonai Generálisok egyedül katonai hatalommal ruházhatnának­­ fel, és hogy

Next