Magyar Kurir, 1824. július-december (38. évfolyam, 15-53. szám)

1824-11-26 / 43. szám

XLIII MAGYAR KURÍR. Bécs, Pénteken, November* 26 dikán, 1824. Spanyol Ország. A’ Párisi ujságlevelekben ezek közöltet­­nek Madridból November’ 5-dik napjáról. Az arra megkívántaté készületek, hogy a’ Franczia fegyveres seregek, mellyek Spanyol Országot 15 hónapoktól fogva el­foglalva tartottak, onnét az utóbbi kötés szerént (mellyet annak idejében a’M. Ku­rír is kihirdetett) , az 1825-dik esztendő Januáriusának i­ső napjáig kitakarodhassa­nak ’s Franczia Országba viszsza jöhessenek, minden felé szorgalmatosan tétetnek a’ ké­születek. Madridban csak a’ Franczia szol­gálaton lévő két Helvétus Regementek marad­­j­ak hátra. A’ több Franczia seregek mind útnak indulnak onnét, ki vévén azokat, a’ mellyek, mint őrző seregek, Kadiksban, Piarcellonában, Figuerasban , Leu - d ’­­ Ur­gésben, Pamplonában, és San-Sebastián­­ban hátrahagyattatnak. A’ Madridi Franczia őrző sereg Nov­ 2­0-dik napján indűl­ meg onnét,’s Decem­ber 1-ső napjára érkezik Burgosba, hol a’ Kormányozó már parancsolatot vett, hogy a’ seregnek kivántató eleséget készen tartsa. — Az újságlevelek szerént 22,000 emberekből álló sereg marad hátra a’ ne­vezett váraknak őrizettel való megrakásá­­ra, a’ melly így osztatik­ fel ezen várak közt: Kadiksban 10,000; Barczellonában 6,000; Figuerasban 1,5oo; Pamplonaban 3.000; S. Sebastiánban 1,5oo emberek ma­radnak. A’ mi a’ Seu - d’­ Urgell és Jakai erősségekbe kivántató Őrző seregeket illeti, ezek a’ Bayonnében és Perpignanban ma­radandó, Szemmel tartó Fr. seregektől fognak oda, tudniillik a’ nevezett két Spa­nyol erősségekbe küldöztetni. Nov. 5-dikén a’ Ministerek mind kimen­tek Madridból Escurialba a’ Királyhoz , és csak ma jöttek viszsza , holott más alkal­­matossággal mindenkor még azon napon viszsza szoktak jőni a’ mellyen kimennek. Hogy most tovább ott maradtak, azt az okozta, hogy több rendbéli tanácskozáso­kat kellett a’ Franczia Udvarnak azon je­lentésére nézve tartaniok , a’ melly sze­­rént ez, mint látszik egészszen eltökéltet­­te magában, hogy fegyveres seregét, a’ melly e­­lygi Spanyol országot elfoglalva tartotta, ’s a’ csendességét fonnra vidítta, legalább nagy részint viszsza hívassa. Saxon­iai Princz Maximilián a’ Spa­nyol Királyné édes attya, a’­­ Leányával a’ Királyné testvérével. November’ 20-ban Se­­goviába megérkezendő lévén,,ott Spanyol Király Ő Felsége és egész fam­iliá­ja fo­gadni szándékoztak a’ Felséges Vendége­ket e’ hónap’ 22-dikén. (’ Felségek onnét mind együtt elébb Sant-Ildafonsóba men­ni, ’s onnét 26-dikban útjokat ismét Es­­curiálba venni szándékoztak. Spanyol Amerika. A’ Bogotái Kurír illy rajzolatott kö­zöl a Columbiai törvényhozó Gyűlésről Jul. 9-dikén: — „Ezen gyűlésben két részrehajlások uralkodnak , a’ mellyek szerentsétlensé­­günkre, mint régen a’ Franczia Nemzeti Conventben volt a’ dolog, Hegynek és Völgynek neveztetnek. Az a’ rész, a’

Next