Magyar Kurir, 1825. január-június (39. évfolyam, 1-50. szám)
1825-03-29 / 25. szám
, kötetek ’s egyebek, a’ számokra határoztatott hellyeken megjelentek. Hetedfél órakor a* Világi Pairek is mind helyeikre életek régi nevezeteik szerént, mint p. o. a’ Burgundiai* Aquitaniai és Normandiai Herczegek, a’ Toulousei, Flandriai, Champaniai Grófok ’s a’ többi. A’ Pap-Pairek papi ingei és Püspöki süveggel jelentekmeg. — A’ Laoni és Beauvaisi Püspökök 7 órakor a’ Király’ elhozására indúltak. Előttök az Érseki Kanonokok , és ezek előtt a’ fő Czerimoniamester Marquis-de-Dreux, mentek. A’ Király’ szobájának ajtajáig egy hoszszú fedett folyáson mentek végig, a’ mellyet, mint a’régi szokás szerént kívántatott, bezárva találtak. A’ Kántor vagy Idősb Kánonok a’ palozájával bekopogtatván, belőlről így szállott a’ fő Kamarás úr: „Kik vagytok? de az ajtót nem nyitotta meg. — „Mi a’ Királyt keressük“ — így felelt az idősebb Püspök. — ,,A’ Király alszik (meghalt)“ — így szállott beledről a’ fő Kamarás úr. — A’ Plántor Kánonok ismét kopogtatott, ’s erre is csak az előbbi kérdés és felelet tétettek. — A’ harmadik versben is kopogtatván a’Kánonok ’s a’ Kamarás úr arra most is úgy felelvén, hogy a’ Király alszik, erre már most e’képpen szollott a’ Papi Pair (Püspök) — Mi Tizenhatodik Lajost keressük, kit az Isten nekünk Királynak ~ adott. — Ezen szókra megnyúltak az ajtónak két szárnyai , ’s a’ fő Kamarás úr a’ két fő Papot a’ Királyhoz vezette, a’ ki egy parádé ágyon feküdtt, ’s előtte méllyen meghajtották magokat a’ fő Papok. A’ Király karmazsin-színű rövid kamzsolba (ing forma rövid alsó ruhába) Volt öltözve, a’ melly arannyal prémezve, azon hellyeken, hol a* Király’ testének meg kellett kenettetni, felhasittatva volt. Egyéb ruházatra állott : egy hoszszú , ezüst matéria, felső ruhából; a’ fején egy fekete bársony sipkával, vagy süveggel a’ mellyet sorbalúzott gyémántok és tollúbokréta ékesítettek. A’ Püspök oda adván ő Felségének a’ szentelt vizet így imádkozott: „Mindenható Örök Isten, ki a’ A szolgádat XVI-dik Lajost Királynak választottad, adjad néki azon kegyelmet, hogy Országlása alatt alattvalójinak javát elémozdittsa, ’s hogy az igasság* és egyenesség útjáról soha el ne távozzék.“ A’ könyörgésnek elmondása után két felől karon fogták Oégét a’ két fő Papok ’s az ágyról leemelvén éneklés és imádkozás közben vezették el a’ feljebb említett folyosón végig a’ templomba. Már most 7 óra lévén a’ Szent olajos palaczkocska is megérkezett. A’ Sz. Remigius (S. Remy) Apátursága béli Nagyprior szent pompával, hozta menyezet alatt, mellyet 4 Bárók tartottak, ’s a’mellyet Fő személlyek kísérték mint kezesek , kik magokat előre arra kötelezték esküvés által, hogy szemeiket a’szent Olajos-palaczkról (*) el nem veszik, és arról, hogy ennek semmi bántódása nem fog történni felelni fognak. Megérkezvén a* templom’ fő ajtaja’ elejébe, a’ Nagyprior’ kezéből az Érsek vette által a’ szent palaczkot, ki azt illy szavakkal adta által az Érseknek: „Uram! Az urra bízom ezen drága kintset, mellyet Clovis Királynak ’s az utánna következett Királyoknak felkenettetéssekre az Ég Szent Remigiusnak küldött; de kérem az urat hogy a’ régi szokás szerént kötelezze el magát, hogy azt nékem a’ XVI- dik Lajos Király’ felkenettetése után ismét viszsza adja. Ezen szavak után, illy esküvést tett le az Érsek: — „Én tisztelettel által veszem ezen Szent Olajos-palaczkot, ’s megígérem az úrnak Papi szavamra , hogy azt, a’ felkenési munka után ismét viszsza adom.“ Ezen szók után az Érsek Cardináuis de-la-Roche-Aymon a’ Nagyprior kezéből a’ palaczkotskát elvévén, felment a’ kar’ felső léptsőjére ’s a’ szent edényt az 01- 190 -ba t