Magyar Kurir, 1825. január-június (39. évfolyam, 1-50. szám)

1825-04-26 / 33. szám

xxxiii. MAGYAR KUR­IR. Becs, Kedden, április* 26-dikán, 1825. Becs, Császár és Király Ő Felsége kegyel­­mesen méltoztatott Veszprémi Nagykeres­kedő Joannovits György úrnak azon sok féle megkülömböztetett érdemeit, mel­­lyeket magának az által szerzett, hogy a Felséges czélzásoknak mindenekben előse­­géllésére lenni hathatós erővel sikeresen iparkodott, kegyes tekintetbe vévén, őtet minden törvényes házasság­béli mind két nemen lévő maradékaival egyetemben meg­nemesíteni , ’s egyszersmind a’ Nemes Ungh­­vár Vármegyében helyheztetett G­y­ő­r­ö­­­s­­ke nevű falut Királyi Adomány-levél mel­lett örökös birtokul néki adni, ’s azt is megenge­di, hogy eddig viselt neve mel­lé ennek utánna a’ Győrötskei veze­ték vagy megkülönböztető nevet (praedi­­kátumot) is oda tehesse. Na­gy Britannia. Eszterházy Pál Ő Herczegsége a’ Londonban lévő Austriai Császári Nagy­követ, Párisbol Londonba viszsza érkez­vén, Április’ 8-dikán a’Windsori Kastély­ban a’ Királynál volt ebéden. Azon Canadai négy törzsök famíliáknak fejeik, kiknek Angliába lett érkezéssekről már emlékeztünk, a’ Királytól meghívat­­tatván Április 8-dikén Londonból Wind­­sorba vették útjokat, ’s a’ kastély előtt lé­vő pázsiton audientziára a’ Király’ elibe botsáttattak. A’ Király’ elibe érkezvén térd­re estek. Megszemlélvén Ő Felsége, hogy azon emlékezet-pénzek, mellyeket nékiek a’ megholt Király Sir Blacktól küldött volt, a’ nyakokban függenek, így szollott: „Mint hogy az O Felsége atyjának a’ bol­dogult Királynak képét a’ nyakokon hor­dozzák, gyanithatóképpen az O Felségiét is ott fogják hordozni“ — ’s ezen szavak után mindeniknek függesztett egyet-egyet a’ nyakába,mellyeket ezek nagy örömmel megcsókoltak, ’s a’ Jobbik közzűlök illy beszédet intézett ő Felségéhez Franczia nyelven: — ,, „Előmbe olly utasítás adatott vala, „hogy a’ Király előtt állván , ha csak a’ ,,a’ Felség valami kérdést nem intéz hoz­­­z­á; ty hallgassak, de erőt vettek rajtam „érzéseim, és a szivem egészen tele van. „Egészen elbámultam ezen lebocsátkozás­­„nal­ ’s kegyelmességnek szemlélésére, ’s „reménlem , hogy bocsánatot nyerek há­laadásunknak kinyilatkoztatásáért. A’ nap „kiterjeszti a’ maga örvendező sugárait fe­jeinkre , 's a’ világnak azon nagy terem­­„téjére emlékeztet bennünket, a ki meg­­„öl és megelevenít. Töltse­ ki ezen fő Va­­­lóság, ezen jótévő Valóság, a’ ki meg­ígérte, hogy teremtményeinek imádságai­dat meghalgatja , Felségedre a’ maga ál­dásait bőséggel! Adjon Felségednek testi „telyes egésséget, ’s hoszszú életet, hogy­ „szerencsés alattvalója sokáig boldogíthas­sa. Nem csak­ a’ Felséged előtt álló sze­­­méllyek fognak életek’ fogytáig háládatos „érzéssel emlékezni ezen jó és kegyelmes „fogadtatásra, hanem az az egész nép-tör­­­zsök, melynek mi képét viseljük, mind végig állandó hajlandósággal és hűséggel ^ »»»·»yfr jc «X«4C(CW!)CKKttK4CWiC

Next