Magyar Kurir, 1825. július-december (39. évfolyam, 1-52. szám)
1825-09-16 / 23. szám
l at, hogy a' Spanyolok között egyenetlenkedéseket gerjesztvén fel, őket örvénybe taszíthassák.“ Ezen előszavak után bizonyos parantsolatokat ír a Fő Kapitány a lakosok’elejibe, melyeknek főbb intézeteik ezek: „Az Angelustól (Ave Máriától) fogva éjfélelőtti 11 óráig hat személlyeknek nem szabad öszsze gyülekezni; későbbre azután három személlyekijek sem; külömben tüstént fogságra tétetnek. A’ kik ezen időkben, kivévén a’katonákat, a’ szolgálatban lévők. Önként vállalkoztakat, ’s a’ polgári kerűlőstrázsákat, fegyveresen megtaláltatik, azonnal vizsgálódás alá vonatik. Minden féle Tisztikarok meghívattatnak, hogy Saragossa városában nagy vigyázattal legyenek minden gyanús és ott által utazó személlyekre ’s a’ többi. A’ Spanyol Revolutzióbol a’ Királyhoz viseltetett hűségre nézve igen esmeretes Gróf d’ Eroles, Manchában, hova ferdőre ment vala, életének 40-dik esztendejében meghalt szélütésben. Déli Amerika. Per a meghatározott módon elvégezte ugyan a’ Spanyolokkal való hadakozást, hanem azonban ismét háború által fenyegettetik, a’ melly Déli Amerikának legbelsőbb részein akar kiütni. Az első lépés már megtétetett. A’ Brasilia! fegyveresek bementek Perunak Chikitos nevű tartományára, ’s az ő szélső vigyázójik tsak 40 órányira állottak Santa-Cruz-de-la-Sierrátol. Perui Generális Sucre tehát abban foglalatoskodott, hogy új sergeket gyűjtsön öszsze, részint hogy a’ Brasiliaiakat a’nevezett tartományból kiverje, részint hogy ugyan őket a’ Buenos-Ayresiekkel öszszecsatolódva is megtámadja. Már 1000 embert útnak indított Santa-Cruz felé, azonban úgy lehetett ítélni, hogy maga Sucretsakugyan nem fogja ezen uj hadakozást a Bolivár’ megérkezése előtt elkezdeni, kit Junius 18-dikára vártak Arequipába. A La Plátai egyesült Státusoknak egygyik tartománya, Kordóva, nem állott réá a’ Buenos-Ayres és Nagy Britannia között köttetett Barátsági Alkunak azon Czikkelyére, melyben az Ánglusoknek ezen Respublika’ földjén szabad Isteni tisztelet engedtetett. Franczia Ország. Végzete a’ tengeri Ministertől a’ S. Domingói dolgokról a’ Király’ elibe terjesztetett előadásnak: „A’Szenátus Jul. 11-kén öszsze gyűlt a’végre, hogy a’ Fr. Király Ordonnanczát, a’ sziget’ törvényeivel megegyező módon helybehagyás által megerőssittse ’s az Országlószék’ jegyző könyvébe beírja. Ez egy valósággal nagy innepi nap vala ezen sziget’ lakosaira nézve, melly napon következő pompával vitték be a’ kikötőhelyből az Ordonnánezot a’ Szenátus’szálájába. Az uczákon és piaczokon, hol az azt vivő sereg elment, a’ pártol fogva a’ Szenátus’ piaczáig szép rendet tartó katonaság állott sorban, ’s e’korra a’ Frantzia hajók is meghívattattak vala, hogy a’ kikötőhelybe evezzenek be. Báró Mackau, Julien és Grivel Contre-Admirálisoktól,s az alattok lévő tisztektől kísértetve, fényes pompával vitte legelői az Ordomnanczot, melly közben a’ kikötő helyben lévő ágyúk durrogása ’s a’ nép’ örvendező kiáltozása a’ levegőt hasogatták. Megérkezvén a’ piatzra , innét felvezettetett a’ Fr. Tiszti sereg a’ Szenátus’ szálájába, hol ennek jelenlétében a’szokásban lévő formalitások szerént véghez ment a’ Jegyző könybe való beírattatás , melly után az ülés ezen kiáltozások által rekesztetett be: Éljen a’ Fr. Király! Éljen az ő Kedves Fia ! „Mind ezeket egész Július’ 20-dikáig.