Magyar Kurir, 1826. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)
1826-03-31 / 26. szám
Brasiliához tett tsatoltatásának. Ki gondolhatná , hogy illy sok megczáfolhatatlan 's alapos bizonságokon fundáltatott nyilatkoztatások után is just akarjon a’ Buenos - Ayresi Országrószék magának ezen tartomány’ leírásához tartani ? Egy illy lépés valósággal hitel felett valónak látszhat lenni, ’s ezen Országlószék mindazáltal, soha meg nem szűnvén Brasiliában támadást gerjeszteni, mostanság az ál-ortzát elvetvén , azonnal munkába véve gonosz czélzásainak végrehajtását. ..A’ Riói Udvar legnagyobbat elbámult látván, hogy a’ B. Agresi Országlószék minden előre való hadhirdetés nélkül ’s minden népek’ törvényével ellenkezőleg, a’ maga földjéről egész tsapat nyughatatlanokat által küldött felfegyverkezve a’ La*Platán innen lévő vidékekre, hogy itt támadást, gerjeszszenek, és hogy Fruktuosó Riverával, az Árulóval, ki a’ vezérlése alatt volt sergeknek egy részét eltsábította , azon fegyvert Brasilia ellen fordittsák. , melly a’ Banda - Orientálnak oltalmaztatására ’s megtartatásáre adatott vala az ő kezébe. ,,A’ Riói Udvar egy pillantatot se késedelmezett azon iparkodni, hogy azokat, kik a’ betsület’ ösvényétől eltávoztak vala, minden alkalmatos módoknak elévétele által a’ tévelygés’ útjáról viszsza téríthesse, ’s egyszersmind szükséges felvilágosító magyarázatot kívánt a’ B. Ayresi Országlószéktől azon részvételre nézve, mellyel ez, a’ Bandai támadásokra nézve magát viselni látszott. Ezen Országlószék a maga szokott két szinsége mellett most is hűséges maradván, azt mondta, hogy néki a Platán innen kiütött revolúzióhoz nintsen köze, azonban minden meghívásaink mellett is forma szerént megtagadta, hogy a’ maga Platán innen küldött embereit viszsza hívassa, ’s kinyilatkoztassa azt, hogy ezeknek nagyon bűnös tselekedeteiketnem hagyja helybe, kik a’ két Státus’ tsendességét illy nagy mértékben veszedelmeztették s az alatt, míg Brasiliától ezert igasság-tételt megtagadta, a’ La-Plátai több tartományokat is meghívta , hogy a’ Bandai lakosokhoz minden nekiek kívántasó segedelemmel viseltessenek. „Ha már továbbá mind ezekhez még a következő tetteket is oda számláljuk — tudniillik , hogy a’ B. Ayresi Országlószék az Uruguai vidéken hadi líniát vont, anélkül, hogy a’ Riói Udvart, mint a’ pallérozott szomszéd országok között szokásban van , a’felől tudósította volna , hogy a maga alattvalója tengeri ragadozásra buzdította; hogy a’ B. Agresi népnek az ott lévő Cs. Conzul házán ’s az ajtaja felett lévő Cs. Czímeren elkövetett goromba megbántásait megszenvedte, a’nélkül,hogy tsak legkissebb elégtételt is adatott volna érette; végezetre, hogy a’ hadikészületeket mindenütt tétette, a’ hadi hajókat vásároltatta,’s az idegen tengeri tiszteket felverbualta a’ B. Ayresi Országlószék, így ezen Országlószéknek hitetlen és ellenséges czélzásai eránt kételkednünk tovább tellyességgel nem lehete. „Ha a’ Riói Udvar tsak a* Brasilia* közönséges vélekedésre halgatott volna, melly magát ezen igazságtalan megtámadtatás ellen kinyilatkoztatta, így ő egy pillantatig se késedelmezett volna fegyverhez kapni, hanem megtartottatta magát igasságos boszszonkodásának kijelentésétől, és még formálisabb ’s megtámadóbb lépéseket várt, hogy e’képpen a’ B. Ayresi Országlószéknek semmi kifogása hátra ne maradhasson. Ezen lépések is elkövetkezének: „Azon pillantatban, midőn a Császári hadi hajók’s Kommendánsa ’s a’ Császár’ Conzúlja, a’ Platán innen lévő tartományban találtató lázzasztók ’s ezeknek segédjeik ellen, a’ kik egymásután B. Ayresből a’La Plata’ bal partjára által jöttek , a’ B.Ayresi Országlószéknél panaszolnának, éppen