Magyar Kurir, 1826. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)

1826-05-02 / 35. szám

N'­8*I M­AGYAR K­Ö­R Bécs, Kedden, Május’ 1-dikán, 1826. Brasilia. Brasiliai Császár ő Felsége Febr. 5-dikán Császárné ő Felségével és a’ maga nagyob­bik Leányával Mária da Gloria Princzasz­­szonnyal együtt, az I-ső Péter nevű Línea hajón Rio-de-Janeiróból eleveztek Bahia felé, melyről illy szavakkal teszen jelen­tést a’ Rióban kijövő Diarium a’ követ­­kezett napon Februárius’ 4-dikén: — „ „A­’ mi városunk tegnap megfosztaték egy ideig a’ mi szívből szeretett Monar­­khánknak jelenlététől , ki is a’ maga Fel­séges Hitvesével és idősb leányával Mária da Glóriával együtt, hajóra ült, hogy Bá­­hia tartományába vegye evezését. Reggel napfeljétekor sok lakosok kimentek a’ vá­rosból a’ kikötőhelybe a’ hajóra azon ke­zeknek megtsókolására , a’ mellyeknek mos­tani tsendessészben való élhetésünket kö­­­szönhetjük, ’s azon szomorkodássoknak ki­nyilatkoztatására , mellyet nékiek ezen, ámbár nem sokáig­ tartandó elválás okoz. A’ hajónak indulásakor annak hátulsó fe­delén állottak a’ Császár, Császárné és a’ Princzaszsz­­y; minden szemek réájok valá­­nak függés?t etve , szereteteknek nyilatkozta­­tása által elevenűlve, ’s azon gondolattól lelkesittetve, hogy melly drága kintset vi­­szen ezen hajó, a’ mellyet minden felől nézők sokaságától eltelve lévő tsajkák vet­tek körűl. Végezetre fel adatott az indú­­lásra s a’ hajó nagy sebességgel elevezett a kikötőhelynek Santa Cruz nevű bástyája mellett, a’ melynek őrző serge parádéban állott s ő Felségeket legörvendezőbb mó­dot k Épsztelte. Utánnok eveztek a’ kíséretre rendeltetett hajók is mindnyájan, az Aret­husa nevű Frantzia Fregattal együtt, a’ melynek Goutier nevű Kapitánya ki­kérte vala Császár ő Felségétől, hogy ő Felségeket elkésérhesse, ’s kérését meg is nyerte vala. A’ Piraguessa és Píranga ne­vű Fregátok is kísérőjik között vágynak, a’ mellyeknek mind szép formája mind for­dulásaiból kitetsző gyakorlottsága már előre nyilván képzeltetheti , hogy melly hatal­mas állapotra fog még valaha lépni a’Bra­siliai tengeri erőd. Egy tudósítás találtatik ugyan a’ fen­­nebb nevezett Újságban, melly azt mutat­ja, hogy Bahia városában, hova mostan a’ Coli izár útját vette, még nem egészen nyu­gotta­k­ meg minden elmék az itt tör­tént új idő béli változásokra nézve: — „Egy Pensy­lvania nevű Észak-Ameri­kai hajó (így szóll a’ Riói Diarium) a’ melly Bahiábol Febr. 26-dikán indúlt út­nak, olly hírt hoza ide, hogy Dec. 29. 56. és 51-dikén némelly nyughatatlan moz­gások fordultak elé annak alkalmatossá­gával, midőn az a’ Proklamátzió kihirdet­­tetett, melly által a’ Portugalliai Király Brasiliának függetlenségét megesmerte. D. 1 . ' 29 dikén történt, hogy egy Portugattiu­s Strázsam­ester egy Báhiai születésű Strassa­­mesterrel öszszeveszvén , ebből a’ lett, hogy a’ czivodás még So­dikban és elg dikben is folyt a’ Portugalliai eredetű és Brasiliai lakosok között, melyben hat em­berek ölettek­ meg, míg végre katonai erő­nek kellett a’ tsendességet helyre állítani.­­

Next