Magyar Kurir, 1826. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)

1826-05-05 / 36. szám

Országnak mind három nagyobb Osztá­lyai kettőt válaszszanak a’ magok részéröl, tudniillik: a' Continens (a’ Keleti és Nyú­­goti Görög Ország) kettőt, Moréa kettőt , ’s a’ Szigetek hasonlóképpen kettőt. Az ő Előlülőjök pedig ezen hatok közzűl egyik Osztályhoz se tartozzék, azért, hogy min­den részrehajlást annál könnyebben el le­hessen kerülni. Úgy látszik, hogy Ipsi­­lantinak legtöbb vóluma fog lenni az Előlülőségre , még Maurokordázónál is több, kiről úgy ítélnek azok, a’­kik né­ki nem barátjai, hogy Görög­országot el­adta az Anglusoknak, hogy ő egy mérték­lécén uraság-szomjúzó ember légyen, ’s a’ részrehajlások között fennálló vetélke­dést szántszándékkal gyarapítja. A’ Rumé­­liai születésű Görögök azok, a’ kik felől­re így gondolkodnak, ’s ezért őtet szívek­ből gyűlölik. Gyűlölik őtet a’ Görög Ka­pitányok is általjában mind , mert tud­ják, hogy tsak ő az, a’ ki mindnyájokkal szembe mer szállani. „Azon lépéshez képest, mellyet, mint minden köznyűllásokból kihozni lehet , ezen Nemzeti Gyűlés a’ nagy Hatalmassá­goknál tenni fog , magát ezen Gyűlés Permanensnek fogja nyilatkoztatni. A’ Követek’ száma, mellyek ide öszsze hívat­­tattak nem fog többre telni 36-nál vagy 36-nál. A’ Ministerek’ száma is meg fog frissebbittetni; a’ hadi és tengeri Ministe­rek, így a’ belső és Palitziai Ministerek is Öszsze tsatoltatnak ’s az Isteni­ tisztelet’Mi­nistere egészen eltöröltetvén, ennek fogla­latosságai egy Püspökökből álló Synodus­­ra fog bízattatni. A’ finantziai dolgokat egy Biztosság fogja igazgatni. Új költsönö­­zések nyittatnak­ ki ’s a’ Direktorium szo­ros számadás alá vonattatik, hogy hova tette a’ kezébe adatott summákat. „Az úgy nevezett Taktikont, a’ regulázott sérgeket, szaporítani kell, és esz­közöket kell feltalálni arra , hogy azon hajók’ hellyébe , mellyek eddig magános emberektől bérleltettek­ ki a’ Státus’ szol­gálatjára, olly hajókat lehessen állítani, mellyek a’ Státusnak tulajdonai legyenek. ,,A’ nyomtatási szabadságnak, melly egyedül az, a’ mi Görög Országot a’Ty­­rannismustól, a’ megtsalattatásoktol , és minden alattomos pénzbeli megkárositta­­tásoktol megmentheti, határtalannak kell hagyattatni.“ — (Nem kell elfelejteni, a’ mit fennebb megjegyzettünk, hogy ezek még tsak a’ Követek’ egy részének tanáts­­lásaik vagy javallatjaik. Mit fog a’ Gyűlés majd in pleno határozni, azt idővel fogjuk megírni­. Ugyan tsak az Athéné béli tudósí­tások szerént, mellyek Mártz. 25-dikén in­­dúltak onnét, Oberster Fab­vier, ki az ugyan Athénéi vidékeken néhány hónapok­nak lefolytak alatt egy regulázott fegyve­res serget állított lábra, ezzel a’ Negro­­ponte nevű nagy és nevezetes szigetre által ütött ’s a’ sziget’ déli tsutsán lévő megerőssített Karysto városánál megje­lent, hanem még Athénében létekor . Mártz. 4 dik­én tudtára adatta vala minden Athé­nében tartózkodó Conzuloknak, hogy Me­grop­ont szigetének és a’ Volói öböl­nek minden kikötőhellyeik bezárt állapot­ban lenni tartassanak, hova tehát, mos­tanság semmi neutrális nemzetek hajóji be nem evezhetnek. — (Negrepont Livádia partjai mellett, 156 mértföld hoszszúságú és 46 szélességű, igen termékeny nagy sziget; 1470-től fogja bírják a’ Törökök). Nápoli­ di-Romániábol azt írják, hogy az Országlószék Vasziladi szigetének elveszése miatt Messolongira nézve is meg­ijedvén , a’ tengerre minden felé kemény parantsolatokat küldött széllyel, hogy a’ Hydrai, Spetziai, és Ipsarai hajós sergek­­,’ mellyek apró tsapatokra oszolva préda, lókká lettek vala , sietve ismét gyűljenek öszsze ’s minden iparkodással azon legye­nek, hogy Messolonginek élésé­é­et ’3 hadi

Next