Magyar Kurir, 1827. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)
1827-06-08 / 45-46. szám
----«a 854 rajok nézve nem fog kedvezőleg meghatároztatni ? — és hogy kitől kapta a’ Püspök úr ezen bizonyossá tétettetést ? — Gróf Spenczer: „Egy illy kérdés ezen Házban nagyon szokatlan dolog! — Lord Eldon (a’ volt Fő Cancellarius): még azt se kell megengednünk, hogy ezen kérdésre valami felelet adattassék.— A’ Londoni Püspök : „Meg kell vallanom, hogy a’ mik ezen tárgyról a’ közönség előtt kihirlettettek (t. i. hogy a’ Király, réám , a’ már tudva lévő dolgoknak kinyilatkoztatását bízta, tiszta igasságok; hanem én, ha ezen Ház úgy kívánja , többet semmit ki nem fogok nyilatkoztatni.— Lord Grey: „A’ Püspök úr ezen feleletével minden kérdésekre megfelelt. — Gróf Harrowbey: „Azt se engedhette volna meg soha ez a’ fő méltóságú Kamara , hogy a’ Püspök úr annyit kimondjon, a’mennyit kimondott. Ha így, a’ fog ezen Fő méltóságú Kamarából lenni, hogy magát nagyon megalacsonyitja, ha tudniillik ezen Kamarában nyilván kinyilatkoztathatja valaki, hogy a* Király, ez vagy ama’ tárgyról, egyedül maga, előre, egy vagy más határozást tett, olly tárgyakra nézve, mellyeknek még ennekutánra kellene ezen Házban tanátskozás alá vétettetni. Nem is kellene ezen Házban soha szónak lenni a’felől, hogyan vélekedjék a’ Király erről vagy amarról a’tárgyról. Nints is arra jussa egy embernek is, hogy a’ Király felől elmondhassa, hogy az ő Felsége magános vélekedése valamelly dologról , ez vagy amaz légyen. Itt az tudomány, melynek lábraállításán olly régólta törekednek.“ — Ezzel vége lett ezen beszélgetéseknek. Ugyan a’ Felső Házban nevezetes beszélgetés fordúlt elő Május’ 18-dikán a’Portugalliában táborozó Ánglus sergekre nézve. A’ beszédet Lord Ellenborough kezdte el illy szavakkal: — „ „Az a’felelet, mellyel nekem Minister Dudley úr utóbb adott vala , engem’ a’ több Lordokkal együtt olly állapotba helyheztetett, hogy nem tudjuk mit tsináljunk. Azt mondta volt, hogy olly alkudozások volnának munkába vétetve, mellyek tellyességgel meg nem engedhetik, hogy bizonyos írásokat a’ Ministerek a’ Lordok’ elejébe terjeszthessenek. Mint hogy a’ Lordok és a’ haza ezen tárgy eránt telyes bizontalankodásban vagynak, én sem mondhatom ki a’ dologrol való vélekedésemet, tsak annyit mondhatok bizonyosan, hogy ha a czélzást jól értem , mint gondolom is, hogy értem, úgy ez nagyon fontos dolog. Mi nem tehetnénk annál fontosabbat, mint, ha sergeinket tüstént viszsza hívnók Portugalliábol. Nékem azt mondták ’s okom is van hogy higyjem, hogy a’ Casus Foederis már nem áll fenn, és hogy az Anglus sergek nem erre, hanem egyéb okra nézve tartatnának Portugalliában. Ha így van a’ dolog, így az ő Felsége’ Ministerei rettentő felelettel való tartozásnak teszik ki magokat. — „Tegyük fel, hogy így legyen a’ dolog, így én azt merem erőssíteni , hogy az Ánglus sergeknek lehetetlen leszen Lisbonában tovább maradni,a’nélkül , hogy a’ polgári és belső egyenetlenkedésekben ne részesüljenek. És ha mindezek így fogytak történni, azt kérdem a’ Lordoktól, hogy kételkedhetnek-e ők tsak legkissebbnyire is, hogy mitsoda következéseket fog ez maga után vonni. Jól által láthatják azt a’ Lord urak, hogy egy Ánglus katonának első lövése Portugalliában , első jeladásul fog szolgálni egész Európában a’ Vélekedési hadakozásra. A’ mi sergeink valami ollyanra használtatnak Portugalliában, mire még soha nem fordittattak. Ők ott egy bizonyos országlási módnak fenntartatására használtatnak; és ha ők illy módon arra vétettetnek, hogy a’ belső veszekedésekbe belé avatkozzanak, ekkor Spanyolországnak igazságos indító okokat ad-