Magyar Kurir, 1828. január-június (42. évfolyam, 1-51. szám)

1828-01-04 / 1. szám

MAGYAR KURÍR !♦ Indúlt Bétsből, Pénteken, Januarius’ 4-dikén, 1828. B­é­t­s J­a­n. 4 - di­kém. Előadtuk tiszteltt Olvasóinknak ezen Újság’ 47-dik száma alatt, hogy Nov.­r-se napján számos és fényes kiküldöttség jelenvén meg itt és Poson Vármegye részéröl; az, az Ő Felsége által kineveztetett Poson Vármegye örökös Fő Ispányá­­nak Méltóságos Gróf P­á­­­f­f­y Erneszt Urnak örvendezve tisztelkedett. Ezen al­kalmatossággal a’ tisztelt Kiküldöttség Nagy Méltóságú Gróf Revisnyei Revitzky Ád­ám Első Vice Cancellárius­­ Excellentziáját is megtisztelte, hogy Ő Felsége által Fő Udvarnokká lett kineveztetésén örvendezzen. Most azon mind hathatós erejű, mind a’ Magyar szíveket örömre élesztő ékes Beszédet, mellyel ő Excel­­lentziája a’ nevezett kiküldöttséget fogadta,­tisztelt Olvasóinkat, Magyarra fordít­va, teljes örömmel közöljük. Attól tartván mindazáltal,­ hogy nálam­'ezen fordításban a’ hathatós rövid Deák nyelvnek felséges erejét mindenütt eléggé ki nem fejezhettük, azt egyszer­smind az eredeti nyelven is ide tenni jónak ítéltük. Summo mihi cedit solatio peramica haec Dominorum Statuum et Ordinum Inclyti Comitatus Posoniensis attentio, qua me tam conspicua lectissimorum Virorum missione honorant. Gaudet enim cor meum svavi ac firmissima convictione, honorem hunc mihi a piissimis Patriae filiis ideo> decretum fuisse, quod me quo* que, et intemeratum Regis Subditum Ser­­vitoremque, et fidelem Patriae filium es­se, inconcussa fiducia teneant. Novi equi­dem illas rerum vices, sub quibus publi­cam Salutem-,, positis ad Clavum Magi­stratibus, sine socia Regnicolarum opera' nec per- intensissimos Conatus assequi conceditur ; ardua vero quaeque supe­rari, et saluberrima obtineri, si fausta Felettébb való örömömre válik, a’Nemes Poson Vármegyebeli Tekintetes Károknál­ és Rendeknek igen barátságos figyelme, mellynél fogva engemet, illy válogatott Fér­fiaknak fényes kiküldöttsége által meg­tisztelnek. Örül ugyan is a’ szívem, azon kellemetes és erős meggyőződésemből, hogy ezen megtiszteltetésem, leghűsége­sebb Hazánkfijai részéről, azért határoz­­tatott meg, mivel engemet is a’ Király feddhetetlen jobbágyának és szolgájának, ’s Hazánk hív fijának tenni, tántoríthatat­lan bizodalommal tartanak. Ismerem ugyan én a’ dolgoknak azon állapotyait, mellyekben a’ közboldogságot, azon tiszt­viselők , kik a’ Kormányra rendeltet­nek , az országbéliek vélek egyesített munkálkodásaik nélkül, még legbuzgóbb törekedéssel se érhetik­ el; de ellenben­­ akárme­ly szövevényes tárgyakat elintéz?

Next