Magyar Kurir, 1828. január-június (42. évfolyam, 1-51. szám)
1828-05-16 / 39. szám
Indu 11 Bétsböl, Pénteken, Május’ 16-dikán, 1828 Béts. Köszönet beszéd, Mellyet Revisnyei Gróf Reviczky Ádám Úr Ő Excellentziája, a’ Magyar Királyi Udvari Cancelláriának Fő Cancelláriusa, Császári Királyi Udvari Biztos Gróf Czernin Úr Ő Excellentziájának béiktató beszédére, e’ folyó Esztendőben Májusnak 1-jó napján tartott. . Ita el gondolom a’ leg igazságosabb, Magyar .Ország Népét ’s törvényeit Szerető Királynak minden jótékony, jeles és tündöklő intézeteit és tetteit, mellyekkel édes Hazámat szüntelen éleszti ’s gyámolítja; bízvást életem legditsőségesebb, sőt egy egész emberi évet körűl ható szempillantásnak mondhatom e’ jelen lévőt, midőn engemet Királyom’ ’s Uramnak malasztja ’s kegyelme ollyan hivatalra szállít, melly Királyomra és Hazámra nézve legszentebb kötelességeket szab elémbe. — Érzem igen is ezeknek szövevényes voltát szintén lelkemnek legbelsőbb rejtekében. De tsakugyan érzek magamban olly erőt és eltökéltet szándékot is, hogy nékik, minden akár minémű környűi állásokban , bátran megfeleljek. De minden áldás fönnenről száll alá! — Az én szorgos törekedésimnek egyetlenegy tzélja az, hogy megérdemelhessem ezt a’ minden jót elő mozdító mennyei áldást — hogy megérdemelhessem szentség gyanánt tisztelt Fejedelmünknek kegyelmét és bennem helyheztetett bizodalmát — ki is engemet azon szerentsével boldogított meg, hogy Néki, úgymint Népes édes Attyának, és egyszersmind Hazámnak olly szolgálatokkal áldozhassak, mellyek a’ Kegyes Ferentzhez vonszó ki mondhatatlan buzgóságomat hirdessék, ’s egyszer’smind bebizonyitsák, hogy én hív szolgba ’s Jobbágya, így tehát Hazámnak ítélte írja — ,s igaz Magyar vagyok! Böltsen elítélheti Excellentziád hogy emlékezetemnek egyik leg-vígabb pontjai közzé számlálom, míg élek, azt, hogy illyetén Tiszti-pállyába, a’ mi Tsászárunk ’s Királyunk’ szentséges nevében Excellentziád által vezetettem bé,a minekutánna azon nagyra-betsűlés mellet, mellyben a’ Czernin név, érdeméhez fogvást, az egész meszsze terjedő Austriai Birodalomban tartatik, én azon különös tiszteletet is közlöm már régtől fogva folyvást, mellyet Excellentziádnak személyes szép erköltsei, ’s érdemei gerjesztenek minden felöl. Hálával ditsőitem szerentsémet, hogy ezen fényes hivatalomhoz , melly engemet, nagy érdemű, és Hazánkban el-felejthetetlen hírű ’s nevű Tiszt-Eleim rendéhez kaptsol. X