Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)
1830-04-02 / 27. szám
211 Most, midőn közeledik a’ hadakozásnak elkezdése Frantzia Ország és Algír között, nem lészen helytesen annak okairól egy rövid leírást adni, a’ dolognak környülállásos megértésére. Közöljük Annaitokéért a’ versengéseknek eredetét, és nevelkedését a’ szerént a’ beszéd szerént, mellyet a’Tengeri Minister Báró d’Haussez a’ Követek Házában (az Algírt illető tzikkelynek vitatásakor) Mart 16-kán mondott. Frantzia Országnak több századok olta széles birtoka volt az Afrikai partokon , és egy Gyarmatba, melly 60 fr. mértföldnél hoszszabb kiterjedésben a’ partoknál Korall halászatott űzött. A’ Restauratio idejében (1814) az Algíri Deynek kedve jött Frantzia Országot ezen birtokában megháborítani és ellenséges indulatját mind szóval mind tselekedettel kezdte mutogatni. Nevezetesen 1. Egyet a’ Frantzia birtokok közül elfoglalta és a’ Korall halászó Gyarmatot elpusztította. 2) a’ Koráll halászatot , mellyhez a’ szerzett alkűdötések szerént Frantzia Országnak volt teljes jussa, magának vette . 5) A’ tengeri rablás Systemáját elhagyni, és a’ közönséges Nemzet just elesmerni vonakodott, melly miatt a’ Közép tengeren járó zászlók Algirtól nem lehetnek bátorságban. 4) A’ frantzia hajókat a’ tengeren megállította, megvisgálta, a’ szerzett Akkukötéseknek megtörésével. 5) Az oda menő Frantzia hajóktól, önkényes vámot és rév pénzt vett, a’Tractatusoknak ellenére. 6) Kirablott több frantzia hajókat, és két Római hajókat is , noha Tractatus szerént kötelezte magát , hogy azt a’ zászlót respectálja. 7) A’ Királyi Fő Consult Algírból 1814 ben erőszakosan elküldte. 8) A’ Római Consulnak lakhelyét 1825 ben megsértette, nem gondolván azzal, hogy Frantzia Országnak Tractatus szerént felfogadta a' Római zászlónak és tzímnek tisztelését.— Mindezen egyes tselekedeteknek ideje alatt állandóan és nyilván kimutatta a’ Dey, hogy néki akaratja vagyon a’ Frantziákat lassanként minden Afrikai birtokaikból kiűzni , jussaiktól, (mellyeket pedig elég terhes feltételek alatt nyertek meg a’ szerzett Tractatusokban) megfosztani, és magát az adott kötelezések alól kivonni. A’ perlekedések időről időre ellenségesebbek lettek. Végre a’ Deynek egy új Praetensioja forma szerént egybe vesztette a’ két Országot. — A’ Bachés Busnaeh nevű Algiri Kereskedő Házakkal kötött Egyesség levélben , mellyet a’ Dey is elfogadott, hét milliómra határoztatott azon Summa, mellyel Frantzia Ország nékik (gabona szállításért Afrikából) tartozik. Az Egyességlevélnek 4 dik tzikkelyében kiköttetett, hogy azok a’ Frantzia jobbágyok, kik a’ nevezett két Algíri Kereskedő Házaknak hitelezői, e’ summából azt, a’ mivel nékik azok tartoznak , a’ Királyi Kintstárnál letartóztatni kérhessék, és keresetieknek igazságos voltáról a’ Párisi és Aixi Kir. Táblaszékek ítéljenek. Harmadfél milliómra ment a’ Fran Izia Hitelezőknek keresete (az Algiri Házakon) annál fogva Bachnak és Busnachnak ötödfel millióm kifizettetett, a’ többi a’ Depositumok Kaszszájában letételeit, míg a’ nevezett két Törvényszékek a’ Hitelezőknek kereseteiről ítéletet hoznának. A’ törvényszékeknél a’ per lassan folyt; a’ Deg nem győzte várni, ’s írt annál fogva Octoberben 1827 az akkori külső Ministernek egy levelet, hogy a’ pénzt haladék nélkül küldje meg Algírba, azzal a’ hozzátétellel, hogy a’ Frantzia Hitelezők menjenek oda hozzá, és keresetjeiknek igazságát ő előtte bizonyítsák fmeg. A Külső Minister* Báró Damas nem felelt a’levélre, megelégedett azzal, hogy az Algírban lévő Frantzia Consulnak megírta, hogy a’ X*