Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)

1830-04-02 / 27. szám

211 Most, midőn közeledik a’ hadako­zásnak elkezdése Frantzia Ország és Al­gír között, nem lészen helytesen annak okairól egy rövid leírást adni, a’ dolog­nak környülállásos megértésére. Közöl­jük Annaitokéért a’ versengéseknek ere­detét, és nevelkedését a’ szerént a’ beszéd szerént, mellyet a’Tengeri Minister Bá­ró d’Haussez a’ Követek Házában (az Algírt illető tzikkelynek vitatásakor) Mart­ 16-kán mondott. Frantzia Ország­nak több századok olta széles birtoka volt az Afrikai partokon , és egy Gyar­matba, melly 60 fr. mértföldnél hosz­­szabb kiterjedésben a’ partoknál Korall halászatott űzött. A’ Restauratio idejé­ben (1814) az Algíri Deynek kedve jött Frantzia Országot ezen birtokában meg­háborítani és ellenséges indulatját mind szóval mind tselekedettel kezdte muto­gatni. Nevezetesen 1. Egyet a’ Frantzia birtokok közül elfoglalt­a és a’ Korall halászó Gyarmatot elpusztította. 2) a’ Koráll halászatot , mellyhez a’ szer­zett alkű­dötések szerént Frantzia Or­szágnak volt teljes jussa, magának­ vette . 5) A’ tengeri rablás Systemáját elhagyni, és a’ közönséges Nemzet just elesmerni vonakodott, melly miatt a’ Közép ten­geren járó zászlók Algirtól nem lehet­nek bátorságban. 4) A’ frantzia hajókat a’ tengeren megállította, megvisgálta, a’ szerzett A­kkukötéseknek megtörésével. 5) Az oda menő Frantzia hajóktól, ön­kényes vámot és rév pénzt vett, a’Trac­­tatusoknak ellenére. 6) Kirablott több frantzia hajókat, és két Római hajókat is , noha Tractatus szerént kötelezte ma­gát , hogy azt a’ zászlót respectálja. 7) A’ Királyi Fő Consult Algírból 1814 ben erőszakosan elküldte. 8) A’ Római Con­­sulnak lakhelyét 1825 ben megsértette, nem gondolván azzal, hogy Frantzia Országnak Tractatus szerént felfogadta a' Római zászlónak és tzímnek tisztelé­sét.— Mindezen egyes tselekedeteknek ideje alatt állandóan és nyilván kimu­tatta a’ Dey, hogy néki akaratja vagyon a’ Frantziákat lassanként minden Afrikai birtokaikból kiűzni , jussaiktól, (mellye­­ket pedig elég terhes feltételek alatt nyer­­tek meg a’ szerzett Tractatusokban) meg­fosztani, és magát az adott kötelezések alól kivonni. A’ perlekedések időről idő­re ellenségesebbek lettek. Végre a’ Dey­nek egy új Praetensioja forma szerént egybe vesztette a’ két Országot. — A’ Bach­és Busnaeh nevű Algiri Ke­reskedő Házakkal k­ötött Egy­esség levél­ben , mellyet a’ Dey is elfogadott, hét milliómra határoztatott azon Summa, mellyel Frantzia Ország nékik (gabona szállításért Afrikából) tartozik. Az Egyes­­séglevélnek 4 dik tzikk­elyében kikötte­tett, hogy azok a’ Frantzia jobbágyok, kik a’ nevezett két Algíri Kereskedő Há­zaknak hitelezői, e’ summából azt, a’ mivel nékik azok tartoznak , a’ Királyi K­intstárnál letartóztatni kérhessék, és keresetieknek igazságos voltáról a’ P­á­­risi és Aixi Kir. Táblaszékek ítélje­nek. Harmadfél milliómra ment a’ Fran­ Izia Hitelezőknek keresete (az Algiri Há­zakon) annál fogva Bach­­nak és B­u­s­­nachnak ötödfel millióm kifizettetett, a’ többi a’ Depositumok Kaszszájában letételeit, míg a’ nevezett két Törvény­székek a’ Hitelezőknek kereseteiről íté­letet hoznának. A’ törvényszékeknél a’ per lassan folyt; a’ Deg nem győzte vár­ni, ’s írt annál fogva Octoberben 1827 az akkori külső Ministernek egy levelet, hogy a’ pénzt haladék nélkül küldje meg Algírba, azzal a’ hozzátétellel, hogy a’ Frantzia Hitelezők menjenek oda­­ hoz­zá, és keresetjeiknek igazságát ő előt­te bizonyítsák fm­eg. A­ Külső Min­ist­er* Báró Damas nem felelt a’levélre, meg­elégedett azzal, hogy az Algírban lévő Frantzia Consulnak megírta, hogy a’ X*

Next