Magyar Kurir, 1831. január-június (45. évfolyam, 1-51. szám)
1831-03-29 / 25. szám
lásoknak és háládatosságoknak érzésétől ösztönöztetvén , még az Országgyűlés végződése előtt, ezen minket megtisztelő követséget bízták reánk, hogy mi Felségednek házassági szerentsés egybekelésére idvezlő jó kívánásainkat a’ Magyar Nemzet nevében kifejezzük és bemutassuk. A’ midőn a’ reánk bízottakat a’Thranushoz közelítve teljesítjük, kérjük a’ Mindenható Istent, hogy Felségedet és Felséges Hitvesét oltalmazza, boldogokká tegye, és hogy ezen felséges szövetséget mennyei kegyelmének folyvást tartó áldásaival tetézze. A’ Királynéhoz, Felséges Királyné, legkegyelmesebb Aszszonyunk! Mi bennünk, kiknek ez a’ nagy szerentsénk van, a’ Királyi Thrónushoz teljes tisztelettel közelítni, szemléli Felséged azon közönséges kívánságnak hív tolmátsait és hirdetőit, melly Magyar Ország ’s a’ vele egybekaptsoltatott Tartományok Statusainak sziveiből Felséged felette örvendetes házassági öszvekelése végett, kibuzog. Azok reánk azt a’ tisztelettel teljes követséget bízták, hogy mi ezen óhajtott történeten az e rendkivűlvaló örömérzéseknek , valamint szereteteknek kifejezéseit is Felségednek hódolva mutassuk bé. Véle született a’ Magyarral az, hogy valamint ő a’ veszedelem napjaiban Fejedelméért semmi áldozattól nem fél, úgy minden az ő Országlójának kedvező történetben belső örömérzéssel részt vészen. Az az öröm, mellyel a mi hazánkfijai Felségednek a’ mi legkegyelmesebb Királyunkkal és Urunkkal lett házassági öszvekelésen éreznek, annál igazabb és nagyobb, mivel ők Felséged tekintetében Neme virtusainak világos képét sandítják szemlélni: nagy lelkű ajándékait, erköltsének egyszerűségét, Istenben bizakodó elméjét és a’ jótéteményekre soha meg nem tsüggedő készségét, mellyekhel Felséged alattvalóinak szeretőjét és hozzája való ragaszkodását elleneállhatatlanúl megnyeri. Ezen ínnepi alkalmatossággal megújul a’ Magyar Nemzetben a’ Felséged egy nagy Ősének , a’ legnagyobb Hősnek, a’ ditső Printz Eugénnek háládatos emlékezete , a ki a’ pusztító vad ellenséget a’ mi földünkről több ízben viszszaverte, pusztító erejét minden időkre megtsökkentette, hazánkat a’ barbarus seregek járma alól felszabadította, ’s így hazánk hajdani méltóságát és ebben az európai keresztyénségnek lerontott védfalát a’ hitetlenek ellen újra felállította. Méltóztassék annak okáért Felséged a’ hív legengedelmesebb Magyar Státusok határtalan hívségének, szeretetének és kódolásának ezen szívből származó bizonyságait kegyelmesen elfogadni, és őket, kik Felségedet legmélyebb tiszteletből Országunk Annyának nevezni merészük mint hív fijait elfogadni. A’ Felséges Király a’ Maga és a’ Felséges Királyné nevében ekként felelt. „Mind az a’ szorosabb öszveköttetés melly közöttem és a’ Nemes Magyar Nemzet közti vagyon, azolta, hogy kevéssel ez előtt Magyar ország Szent Koronájával fejem ékeskedett, mind házasságom, mellyre nékem a’ Magyar Nemzet ezen jeles Követség által üdvözel, az Én Felséges Atyám áldásai közben származtak. Minthogy mind a’ kettő illyen Szerzőtől eredett. Én az Ország Statusainak az En Hitvesemről örvendező meggyőződéssel éppen azt ígérhetem, a’ mit Magamról, midőn azok Thrónusom körül egybegyülve valának, fogadtam, hogy Ö t. t. az En szerettemben is, mellyel a’ Nékem igen kedves Magyar Nemzet 192