Magyar Kurir, 1831. január-június (45. évfolyam, 1-51. szám)
1831-04-08 / 28. szám
tól elszedett) nemzeti jószágnak eladásába , három bankralálásba , az erőszakos kölcsönvételekbe , az önkéntes ajánlatokba és a’ Rettegtető Systemába került. Igazán, azt lehetne kérdeni némelly emberektől: mit vétett nékik a szegény Haza, hogy ilyen ostoroztatását kívánják? Ilyen vakmerőséggel egy egész Nemzetnek vérét és azanyját, soha senki egyetlen egy kártyára fel nem tette. ’sa’t. Az úgy nevezett Nemzeti Szövetkezéseknek tagjai között láthatni a* Követek Házából: Lafayette, Thiars, Bachelu, Semélé, Duchaffault és Lamarque Generálokat , továbbá Dupont, Salvette, Odillon-Barrot, Mauguin, Legendre , Corcelles , Podenas, Perrin ’sa’t. Urakat. Nimesben és Montpellierben Mart 11 és 12-kén és Touluséban Mart. 16-kán, midőn a’ közönséges helyekről a’ keresztek, a’ Felsöség parantsolatja szerént, levétetnének, a’polgárok között lárma és veszekedés támadt. A’ kereszteknek illyen erőszakos üldözése sokakat megbotránkoztatott. — A’Követek Házának Mart. 28diki Ülésében a’ Ministen tanátsnak Elölülője Perier Ur fel állván monda: „Egy új történet, B o l o g n á n a k az Austriai Seregek általiétt elfoglaltatása szükségessé teszi a’ Magyarázatoknak kívánását, mellyeket Austria e’ dologról , a’ mint róla nem kételkedünk , megelégítöleg adni fog. De jóllehet az Igazgatószék az adandó magyarázatoknak megelégítö volta felöl nem kételkedik, kötelessége mindazáltal a’ történeteket egy lépéssel megelőzni, nehogy hátra maradjon. A’ Finantz Minister holnap 100 milliomnyi Eventualis Hitelt fog kérni a’ Háztól.— Az Olasz Országi dolgok természetesen magokra vonják figyelmünket. Azon Országnak helyheztetése,a’ mint az a’ Tractatusok által meg van állapitva, és az Erőknek felosztása ottan semmi változást nem szenvedhetnek , a’ nélkül, hogy a’ nagy Hatalmasságoknak és kiváltképpen Frantzia Országnak jussa ne lenne Európának (mellynek a’ Római Status egy részét teszi) Intereszszéjében közbe szóllani és Világosításokat vagy Garantiakat kívánni. Uraim! A’ mostani Ministerium rendet és békességet kíván; de a’ rendet tsak azért mert a’ szabadságot tiszteli. A’ közönséges békességnek feltartását a’ mi illeti, arra a’ Ministerium tehetetlen és méltatlan lenne, ha magát úgy nem viselné,mint a ki Frantzia Ország betsületének és hatalmának bölts, de kevély örtzöje. Ez a’ történet, melly a’ magyarázatkívánást ma szükségessé teszi, alkalmatosságot ad minekünk a’ béke- vagy háború kérdésének megtisztítására minden fellegektöl, mellyel« azt a’ Világ szemei előtt még eddig homályba rejtve tartják; és reményijük, hogy az által a’ békességnek szükségessége és bizonysága annál világosabban fel fog tetszeni, mennél kétségesebb homályba volt eddig borítva. A’ mi politikánknak tzélja, Európának lefegyverkeztetése. — Hidjenek az Urak őszinteségünknek; ez a’ lépés nem egyéb mint puszta előre látásnak és vigyázatnak tanátsolatja , melly alatt semmi ellenséges szándék nem lappang. A’ mi politikánk nyilaztva és egyenes; de éppen ez okból hiszszük, hogy meghalgattatnak , ha Frantzia Országtól új Segédeszközt kérünk , vagy egy külső Hatalmasságtól a’ szükséges Úi tagosításoknak adaltatását kívánjuk. Hasonló tiszta világossággal kifejtve adta elő az első Minister Mart. 22-kén a’ Főrendek házában a’ Ministeriumnak békeszerető politikáját. A’ fenn