Magyar Kurir, 1831. január-június (45. évfolyam, 1-51. szám)

1831-04-08 / 28. szám

tól elszedett) nemzeti jószágnak eladá­sába , három bankralálásba , az erő­szakos kölcsönvételekbe , az önkéntes ajánlatokba és a’ Rettegtető Systemá­­ba került. Igazán, azt lehetne kérdeni némelly emberektől: mit vétett nékik a­ szegény Haza, hogy i­lyen ostoroztatá­­sát kívánják? I­lyen vakmerőséggel egy egész Nemzetnek vérét és azanyját, so­ha senki egyetlen egy kártyára fel nem tette. ’sa’t. Az úgy nevezett Nemzeti Szö­vetkezéseknek tagjai között láthat­ni a* Követek Házából: Lafayette, Thiars, Bachelu, Semélé, Du­­chaffault és Lamarque Generálo­kat , továbbá Dupont, Salvette, Odillon-Barrot, Mauguin, Le­gendre , Co­rcelles , Podenas, Perrin ’sa’t. Urakat. Ni­m­es­ben és Mon­tpe­llier­ben Mart 11 és 12-kén és Toul­­uséban Mart. 16-kán, midőn a’ közönséges he­lyekről a’ keresztek, a’ Felsöség pa­­rantsolatja szerént, levétetnének, a’pol­­gárok között lárma és veszekedés tá­madt. A’ kereszteknek illyen erőszakos üldözése sokakat megbotránkoztatott. — A’Követek Házának Mart. 28diki Ülésében a’ Ministen tanátsnak Elölülő­je Peri­er Ur fel állván monda: „Egy új történet, B o l o g n á n a k az Austriai Seregek általiétt elfoglaltatása szükséges­sé teszi a’ Magyarázatoknak kívánását, mellyeket Austria e’ dologról , a’ mint róla nem kételkedünk , megelégítöleg adni fog. De jóllehet az Igazgatószék az adandó magyarázatoknak megelégítö vol­ta felöl nem kételkedik, kötelessége mind­­azáltal a’ történeteket egy lépéssel meg­előzni, nehogy hátra maradjon. A’ Fi­­nantz Minister holnap 100 milliomnyi Eventualis Hitelt fog kérni a’ Háztól.­­— Az Olasz Országi dolgok természetesen magokra vonják figyelmünket. Azon Or­szágnak helyheztetése,a’ mint az a’ Trac­­tatusok által meg van állapitva, és az Erőknek felosztása ottan semmi válto­zást nem szenvedhetnek , a’ nélkül, hogy a’ nagy Hatalmasságoknak és kiváltkép­pen Frantzia Országnak jussa ne lenne Európának (mellynek a’ Római Status egy részét teszi) Intereszszéjében köz­be szóllani és Világosításokat vagy Ga­­rantiakat kívánni. Uraim! A’ mostani Ministerium rendet és békességet kíván; de a’ rendet tsak azért mert a’ szabad­ságot tiszteli. A’ közönséges békességnek feltartását a’ mi illeti, arra a’ Ministe­rium tehetetlen és méltatlan lenne, ha magát úgy nem viselné,mint a­ ki Fran­tzia Ország betsületének és hatalmának bölts, de kevély örtzöje. Ez a’ történet, melly a’ magyarázatkívánást ma szüksé­gessé teszi, alkalmatosságot ad minekünk a’ béke- vagy háború­ kérdésének meg­tisztítására minden fellegektöl, mellyel« azt a’ Világ szemei előtt még eddig ho­mályba rejtve tartják; és reményijük, hogy az által a’ békességnek szükséges­sége és bizonysága annál világosabban fel fog tetszeni, mennél kétségesebb ho­mályba volt eddig borítva. A’ mi poli­tikánknak tzélja, Európának lefegyver­­keztetése. — Hidjenek az Urak őszinte­ségünknek; ez a’ lépés nem egyéb mint puszta előre látásnak és vigyázatnak ta­­nátsolatja , melly alatt semmi ellenséges szándék nem lappang. A’ mi politikánk nyilaztva és egyenes; de éppen ez ok­ból hiszszük, hogy meghalgattatnak , ha Frantzia Országtól új Segédeszközt ké­rünk , vagy egy külső Hatalmasságtól a’ szükséges Úi tagosításoknak adaltatását kívánjuk­. Hasonló tiszta világossággal kifejt­ve adta elő az első Minister Mart. 22-kén a’ Főrendek házában a’ Ministe­­riumnak békeszerető politikáját. A’ fenn­

Next