Magyar Kurir, 1831. január-június (45. évfolyam, 1-51. szám)
1831-04-08 / 28. szám
218 forgó tárgy al Házban amaz (a’ Követek 'Házától már elfogadtatott) törvényjavaslat vala, melly az Igazgatószéket 200 milliomnyi Költsönnek felvételére és 500,000 Hód erdőnek eladására meghatalmaztatni kívánja. Melly alkalmatossággal Perer Ur,a’ többek között mondá: „Midőn az Igazgatószék a’ bizodalomnak illy nagy jelet, (t.i. a’ törvényjavaslatnak elfogadását) kéri , kötelességének esméri nyilván és tisztán megmondani princípiumait, hogy azokat minden tudja. Frantzia Ország és a’ Király békességet kíván. Kívánja azt Európa is, mert nints egy Hatalmasság is Európában ki többet ne kotzkáztatna egy háborúban, mint az mennyit nyerhet. A’ mi Revolutionk itt ott kétségkívül megfélemlést és aggódást okozhatott; de a’ nem igaz, hogy a* mi Revolutionk minden thronusokat romlással fenyeget. A’ Frantzia Nemzet felkelt a’ hitszegés ellen, és felforgatta az Uralkodó hatalmat, mivel ez az Országnak Institutioit ellenségesen megtámadta; de a’ nyert diadalom után legelső gondja a’ thronusnak és törvénynek helyreállítása volt. Tudja ezt Európa ; azt is tudja, hogy egy szabad Országban minden vélekedések szabadon megszóllamlanak, annálfogva ez vagy amaz embernek, ez vagy amaz pártnak szavait és gondolatait nem veszi Frantzia Országéinak. Végezetre azt is tudja Európa, hogy a’ mi Revolutionk , nemzetiségénél fogva , kimondhatatlan erejű és szükségnek esetében minden ellenségeivel szembeszállhat. Alig hogy megesett a’ Revolutio, Frantzia Ország féltévé a* Nem-avatkozás princípiumát. Azonközben a’ mostani Ministerium — legfőbb szélül az Ország javát és betsületét tartván szemei előtt — nem Véli magát kötelesnek fegyveres pártját fogni kivétel nélkül minden felzendüléseknek. Nékünk nem tzélunk a’ Nemavatkozás princípiumát erővel nyakába vetni Európának, vagy a’ neutralis Országokon keresztül fegyveresen sietni minden kiütött lázzadásoknak segítségére» —***' Békesség! tehát Uraim, Békesség az, a’ mit mi kívánunk; valameddig annak kívánása a’ Függetlenséggel, a’ közjóval és Frantzia Ország betsületével megállhat. Azt —ebben a’ Házban, hol annyi sok tapasztalt hadi Vezérek ülnek, a halhatatlan ditsőség élő emlékezetének jelenlétében — bátran kimondhatjuk, hogy Frantzia Ország, noha kívánja a’ békességet, nem fél a’ háborútól. Hidjék el az Urak Európát erre nem szükség emlékeztetni. Paris Mart. 30 kán. A’ Király Mart. 27-kén a’ Mars mezején mustrát tartott, mellyre 6 Bataillon Nemzeti Gárda, 40 Bataillon gyalogság, 60 Eskadron lovasság és egy Artilleria sereg 80 ágyúkkal volt vala kiállítva. A’ Moniteur írja: ,,Egy Fő Ispán , a’ ki tegnap (29 ikben) magát a’ Belső Ministernél bejelentette a’ néből, hogy előre engedelmet kért volna a’ Párisba való jövetelre, el nem fogadtatott. Ez alkalmatossággal declarálta a’ Minister, hogy a’ melly Fő Ispán engedelem nélkül eltávozik megyéjéből, hivatalának elvesztésére teszi ki magát. Minden tisztviselők által fogják látni, hogy a„ dolgoknak "mostani állapotában szoros kötelessége kinek kinek tisztiszékének helyében maradni. Frantzia Országnak rendes hadi ereje ezelőtt, (a’ rendes Budget szerént) 224,530 emberből állott 44,491 lovakkal. Most pedig a’ Hadi Ministertől Mart. 18-kan a’ Követek Házában előterjesztett környülállásos számadás szerént, szinte két annyi. Nevezetesen: ember. 4. General - Stab 5,819 2. Linea - gyalogság 201,431