Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)

1831-08-12 / 13. szám

rítse meg. Megunván Contra - Admiral Roussin az alkudozások halogatását, parantsolta a’hajósseregnek , hogy álljon B­elem erősség és a’ partvédő többi sán­tzok eleibe, és hogy az első jeladásra líjra kezdje el az ágyúzást. Jul. 13 di­­kán éjfelután fel órával jött egy hajó, mellyen Dom Miguel­nek első Adju­tánsa levelet hozott tőle a’ hajóssereg fő vezéréhez. Ennek következésében Jul. 14-dikén reggel jelek által az egész ha­jósseregnek tudtára adatott , hogy min­den megtámadást abban hagyjanak. Dél után 2 órakor egy fő ember, kit Gróf Santa rém­nek tartanak, megjelent a’ Luflien admirálhajón , ’s 15 ágyúlövés­­sel fogadtatott. Tsak hamar azután ten­geri telegráfok által minden hajóknak tudtokra adatott, hogy Frantzia Ország Dom­i­­­g­u­e - tel az elégtetelt megnyer­te. Az Elegtetelnek öt pontjai ezek : 1) a’ rabságba vetett frantziák szabadon bo­­tsáttatnak, 2) károk, a’ mit szenvedtek megtéríttetik, 3) a’ bírák, kiknek sza­vára azok megfogattattak, ’s megveret­­tettek, hivatalokból elbotsáttatnak, 4) a’ Lisbonai Udvari Újságban mindezek lehirdettetnek , 5) az Expeditio köl­tségei (8 millióm fl.) megterütletnek. A’ hajóssereg és Lisbona között sza­bad járáskelés engedtetett. — Tegnap az Anglus Konzul a’ Trident hajóra ki­jött, a’ melly líneahajón Contra-Admi­ral Hug­o­n zászlója lebeg; elmenttekor 15 ágyúlövéssel tiszteltetett meg. Midőn az elvett portugallus hajókat magunk embereivel raktuk meg, a’ rajtok volt Tiszteket hajóinkon szélivel osztottuk, mint hadi foglyokat. Ezeket most sza­badon botsátottuk, de a’ gyönyörű VI D­om Juan lineahajót, a’fregátokkal’s többi hajókkal megtartottuk. A’ két fran­tzia fogoly S­au­vi­ne­­ és Bonhomme Urak szabadon botsáttattak Lisbonában, és az Admirálhoz elhozattak.“ Burkus Ország. A’ Burkus Status Újság Jul­­ói­kéról, a’ következő tzikkelyt adja: ,,A’ lengyel Újságokban és más külföldi Jo­u­r­­na­lokban, mellyek ugyan azon kút­főből merítenek, darab idő ólta sokszo­ros és heves megtámadások jőnek ki a’ burkus tisztviselők ellen, kiket azzal a’ váddal terhelnek, hogy a’ Lengyeleknek Orosz Országgal való hartzában nem gondolnak Burkus Országnak Neutrali­­tássával , és az Orosz seregeket, a’ len­gyeleknek nagy kárára, minden módon segítik. Ezeket a’ vádakat néha ollyan formába öltöztetik, melly egyenesen ar­ra való, hogy azoknak nagyobb tekinte­tet adjon, így p. o. most közelebb egy levelét közlik a’ Varsói Újságok a’ len­gyel Generalissimusnak O­égéhez a’ Ki­rályhoz, (de a’ melly mint nem megil­lető tisztségtől jövő, elfogadtatást nem talált) mellyben ezek a’ Neutralitásnak megsértéséről való panaszok környülál­­lásosan előterjesztetnek. — Kérdésbe kel­­lene ugyan legekében is tenni, hogy vál­jon átaljában kívánhatnak e’ a’ lengye­lek Neutralitast Burkus Országtól a’ je­len esetben. Tudni való, hogy a’ Neutra- Utasnak , mellynek megtartását mint igasz­ságot kívánni lehessen , elébb világos Nyilatkoztatás által meg kellene állapít­va lenni; de a’mi megint fellenné, hogy a’ dolog két független és elesmértetett Statusok között esik; itt pedig a’ relatio más, a’ mint azt bizonyosan elesméri minden a’ ki a’ dologhoz ért, akármi­­némű légyen is kü­lömben gondolkozá­sa a’ lengyel Revolutioról. De hagyjuk el most ennek feszegetését, és tekintsük meg közelebbről magokat a’ Facturo o­­kát, mellyekre a’lengyel Generalissimus ez úttal panaszszait fundálja. Azok fő­képpen a’ következő öt pontokban vagy­nak foglalva: ,,1) Eleseget az Oroszok

Next